A nyári napforduló ünnepe régi, pogány gyökerekből ered. A máglyarakás és a tűzugrás hagyománya a mai napig él, de vajon tudjuk, hogy mit is jelképeznek pontosan, és miért rendelkezik ekkora tradícióval az év legrövidebb éjszakája?
Szent Iván napja mindig is jeles nap volt a régi kalendáriumokban. Annyira, hogy a skandináv országokban például a mai napig nemzeti ünnepként tartják számon. Előestéjén tüzek gyúlnak, lángoló szerelmek születnek, és az emberek együtt ünneplik a fény győzelmét a sötétség felett, vagyis magát az életet. Az ünnep a nyári napfordulóhoz köthető, amikor leghosszabb a nappal és legrövidebb az éjszaka. Ez a jelenség június 21-én következik be évről évre. A Nap ilyenkor a legmagasabb delelési ponton áll az égen, a természet pedig bővelkedik a terményekben. Szent Iván éjszakája mégis 24-re esik. Hogy miért van ez így? A különbség abból a naptárreformból fakad, amikor a Julianus-naptárt felváltotta a Gergely-naptár, így a mai kalendáriumokban a csillagászat szerint 21-re esik az, amit valójában 24-én ünneplünk mind a mai napig.
Hiedelmek és szokások
A régi idők embere számára az éjszaka a sötétség és a halál birodalma volt, így az év legrövidebb éjszakáján igyekeztek az ártó szellemeket messzire űzni a fény segítségével. Szent Iván napjának előestéjén máglyákat gyújtottak, és hozzá kapcsolódó énekeket daloltak a tűz körül. A lángoló fahasábokra ilyenkor virágokat, illatos gyógynövényeket és gyümölcsöket dobtak. Az éjszakába nyúló ünnepség fénypontja a tűzugrás volt, aminek tisztító és termékenységfokozó hatást tulajdonítottak. A Szentiván-éj legnépszerűbb játékai a komálás és a mátkálás voltak, amik elsősorban az azonos nemű fiatalok barátságának megpecsételése volt ajándékcserével. Az ilyenkor köttetett barátságok a fiatalok későbbi életében is fontos szerepet töltöttek be. A szentiván-éji játékoknak voltak féktelenebb formái is, amikben a szexuális tilalmak egyetlen éjszakára feloldódtak. A nyári napforduló alkalmából koszorúkat fontak, a kutakat, forrásokat és a házakat díszítették vele. Hittek abban, hogy az ekkor begyűjtött gyógynövényeknek mágikus erejük van. A nyárközép napját mindig is nagy tisztelet övezte, idővel azonban összemosódott az ünnep a keresztény szokásokkal.
Tradíció 2021-ben
A régi hagyományok a korral átalakultak, és ma már kevésbé rituális okokból, sokkal inkább szórakozásból gyújtanak tüzeket világszerte. Az év leghosszabb napját ma is megünneplik a legtöbb településen, fesztiválokon vagy éppen kisebb, baráti összejöveteleken. Örömtüzekhez és ünneplő társaságokhoz csatlakozhatunk a Duna mentén és a Balaton partján, és számos szabadidőközpontban országszerte. Hajnalig tartó mulatságokkal ünnepelnek a skandináv országok is, Stonehenge kövei körül pedig emberek százai várják a felkelő napot. A világ egyik legnagyobb, nyári napfordulóhoz köthető fesztiválját az Egyesült Államokban, Indianapolisban rendezik meg minden évben, koncertekkel, tánccal, tűzgyújtással, és természetesen Shakespeare híres színdarabjával, a Szentivánéji álommal. De nem kell ilyen messzire utaznunk, hogy Szent Iván éjjelén jól szórakozzunk. Magyarországon – más nyugat-európai országhoz hasonlóan – nagyszabású, kulturális rendezvényen, a Múzeumok Éjszakáján köszönthetjük a nyár legvarázslatosabb ünnepét.
Nyitókép: Rachen Buosa / EyeEm/GettyImages
