A tél, és különösen a karácsony időszaka kifejezetten kedvez az érzelmi hullámvölgyeknek.
A depressziót sokáig úri huncutságnak tartották, és idő kellett mire felismerték, hogy komoly probléma. Van, akinél tartós ez az állapot, és van, hogy egy megváltozott élethelyzetet kísér, ilyen lehet a gyász, vagy a szülés utáni időszak. Az erőteljes hangulatingadozások miatt sokszor az érintettnek magát is nehéz elviselnie, ezért sok türelemre van szükség a közvetlen környezetében élőktől is.
A tél „kedvez” a depressziónak
A téli időszak kifejezetten „kedvez” a depressziónak: a rövidebb nappalok, a folyamatos szürkeség és egyhangúság sokaknál okoz átmenetileg érzelmi zavarokat. Becslések szerint az USA-ban 10 millió körül van, akiket érint a probléma, ami óriási szám. Ez a mentális egészségi állapot, más néven szezonális depresszió, nem csak pillanatnyi állapot, nagyon sokszor négy-öt hónapig is eltart. „A szezonális affektív zavar a depresszió olyan típusának tekinthető, amelyet szezonális jellege jellemez” – fogalmaz Jeff Temple pszichológus, a Texasi Egyetem Orvosi Szakágának professzora. Azokban az országokban, ahol kevesebb a napfény, és korábban nyugszik a nap, ott jóval több a szezonális depresszió, amiből egyértelműen következtetni lehet a napfény hiányával kapcsolatos összefüggésre.
Természetesen ez nem azt jelenti, hogy a melegebb helyeken nem üti fel a fejét ez a probléma, csak jóval kisebb az érintettek száma. A napfénnyel kapcsolatos teóriákat igazolja az is, hogy a szezonális depresszió a téli időszakban jóval gyakrabban előforduló jelenség, mint a tavaszi-nyári hónapokban. És az élet itt sem túl igazságos a nőkhöz, ugyanis jóval kevesebb férfit érint, mint nőt.
Szezonális depresszió: ne vegyük félvállról!
Az állapot szezonalitása miatt él az a tévhit, hogy ez a fajta depresszió kevésbé súlyos vagy fontos, mint az egész évben tartó. Pedig a szezonális depresszióval küzdőknek is komoly tüneteik vannak, és ezekben a hónapokban jelentősen gyengülhet a fizikai állapotuk. Ennek következtében a napi rutinjuk, tevékenységük elvégzése is komoly nehézséget jelenthet. A súlyos depressziós zavarban szenvedőkhöz hasonlóan a szezonális depresszióban szenvedők is motiválatlanságot tapasztalhatnak, és elveszíthetik érdeklődésüket a napi tevékenységek iránt.
„Körülbelül 12 éve szenvedek az időszakos szomorúságomtól, de csak öt évvel ezelőtt ismertem fel, hogy mi ez, mert nem diagnosztizáltak. Általában korán kelő vagyok, és tevékeny embernek tartom magam. De amikor beüt a probléma, még a legapróbb napi teendőket is nehezemre esik megcsinálni, mint például a mosogatás vagy a vacsora elkészítése” – meséli egy érintett. Egy másik nő is úgy ítéli meg, hogy nehezére esik ilyenkor az önmagáról való gondoskodás, és a mindennapi szokásos rutin elvégzése. Ahogy fogalmaz: „lehetetlennek tartom, hogy teljes kapacitással működjek”.
A magány és az alvásproblémák is gyakoriak
A szezonális depresszióban szenvedőknél ráadásul gyakori az elszigetelődés érzése, a nem túl komfortos közérzetük miatt inkább magukba fordulnak, mintsem társaságot keresnének. „A legszembetűnőbb tünetek, amelyeket tapasztalok, a magány és az apátia. A téli hónapokban meglehetősen elzsibbadok, és érzelmileg elszakadok a körülöttem lévő emberektől” – mondja egy másik érintett.
Az elszigeteltség mellett az alvási ciklus felborulása is gondot okozhat, ugyanis a melankólia mellett még folyamatos fáradtság is előfordulhat. A szomorúság és az alvászavar sajnos nem függetlenek egymástól. Többen is beszámoltak arról, hogy a kevés alvástól állandóan kimerültnek érzik magukat, ami nemcsak növeli a búskomorság érzetét, hanem hiperszomniához is vezethet. Ez nem más, mint a napközben ismétlődő álmosság, a reggeli ébredés és a túlalvás ellenére tapasztalt fáradtság, ami tulajdonképpen egy ördögi kör az érintettek számára. „A családom azzal viccelődött, hogy minden télen hibernáltam magam, pedig az év többi részében az alvásom teljesen normális” – mondja egy olyan nő, aki több éve a problémával küszködik. „De talán igazuk is van. Lehet, hogy az lenne a legkézenfekvőbb megoldás, ha az egész telet átalhatnám. Mivel a szezonális depresszió miatt olyan, mintha folyamatosan félkómában léteznék”.
Az étvágyat is befolyásolhatja a szezonális depresszió
A szezonális depresszióban szenvedők az étvággyal és az étkezési szokásokkal kapcsolatban is változásokat tapasztalhatnak. Ugyanis ez az állapot nemcsak az alvást befolyásolhatja, hanem ez a fajta mentális egészségi állapot negatív hatással lehet az ember étkezési szokásaira is. A kutatók jelentős összefüggéseket figyeltek meg a szezonális depresszióval küzdők és a rendellenes táplálkozás között. Gyakori, hogy az étvágy jelentősen, esetleg teljes mértékben csökken, és inkább folyamatosan aludna az érintett, mintsem hogy egyetlen falatot is magához vegyen. Ami azért sem megoldás, mert így könnyebben kialakulhat a vérszegénység és a D-vitamin hiánya a szervezetben.
Mi a megoldás?
Jogosan merül fel a kérdés, hogy van-e bármilyen lehetőség a probléma kezelésre, vagy az érintettek élete végig így marad a helyzet? Temple professzor szerencsére megnyugtató választ ad, létezik megoldás a problémára. „A fényterápia és a kongítiv viselkedésterápia hatékony kezelési módszernek bizonyult a szezonális depresszióban szenvedők esetében. A fényterápiának létezik otthoni verziója is. Ez az egyik legjobb megoldás, miután diagnosztizálva lett a probléma. Ha a környezetünkben él olyan családtag vagy barát, akit értinthet a szezonális depresszió, akkor legyünk kedvesek és türelmesek vele. Nem lusták, csak küzdenek a testükkel, lelkükkel. Időre és megértésre van szükségük, ezek sokat segíthetnek, hogy szeretteink ismét teljes értékű embernek érezhessék magukat.
Forrás: huffpost.com
Nyitókép: Eva-Katalin/GettyImages
