Számos babona és hagyomány kering a szökőnap körül. Ezek közül gyűjtöttünk össze néhányat, és olyan érdekes információkkal egészítettük ki, amiket nem biztos, hogy tudtál erről a különleges napról.
Első osztályos kislányként leesett az állam, amikor a padtársam elmesélte, ő jövőre ünnepli a második születésnapját. ‚‚Ez lehetetlen’’ gondoltam magamban, de aztán elmagyarázta az okát. Később a szüleimnek sírva meséltem el a történteket és számonkértem tőlük, miért nem születhettem én is február 29-én. ‚‚Hiszen akkor sokkal lassabban öregednék és tovább élnék’’ – mire ők felvilágosítottak, hogy az öregedési folyamatokat nem állítanám meg, csak ritkábban ünnepelném az igazi születésnapom. Így már nem is zavart, hogy nyárig kell a tortára várnom.
A régi osztálytársam – és még nagyjából 5 millió ember – idén újra megünnepelheti a valódi születésnapját, hiszen 2020-ban ismét 366 napból áll az év, és a február újra 29 napos. Ehhez a naphoz számos érdekesség és babona is kapcsolódik – ezekből gyűjtöttünk össze néhányat.
1. Egy kis matek
A Föld 365,242189 nap alatt, azaz 365 nap, 5 óra, 48 perc és 45 mp alatt kerüli meg a Napot. Mivel ezt a plusz 5-6 órát nem tudjuk minden évben hazzáadni a naptárhoz, ezért 4 évenként összegezzük és így kapjuk meg a szökőnapot.
2. Még több matek
Julius Caesar nevéhez köthető az első szökőév bevezetése. Ebben az időben még minden olyan év szökőévnek számított, ami 4-gyel osztható volt. Ezt XIII. Gergely pápa korrigálta, aki matematikai számítások segítségével határozta meg a szökőévek dátumát. A császár nem tévedett sokat, csupán annyit kellett javítani a teóriáján, hogy a százzal osztható számokat, ki kellett venni a szökőévek közül. Viszont, a négyszázzal osztható dátumok visszakerülhettek: így lett 2000 szökőév, 2100 viszont nem lesz az.
3. Mikor van szökőnap?
Julius Caesar szerint „a március kalendasa előtti 6. napot’’ kell megkettőzni ahhoz, hogy megkapjuk a szökőnapot. Mivel ez a nap február 23-ra esik, ezért 24-én van a szökőnap. Tehát valójában nem azok ünneplik a szökőnapon a születésnapjukat, akik 29-én, hanem akik 24-én születtek.
4. Szökőnap vs. modern technika
Azok, akik február 29-én születtek sokszor problémába ütköznek, amikor online felületen kell megadni a születésnapjukat. Mivel a számítógépes nyilvántartások zöme még mindig nem tudja feldolgozni ezt a dátumot, ezért gyakran február 28-át vagy március 1-jét kell megjelölniük. Ez az adategyeztetések során kellemetlen szituációkat okozhat.
5. Doktornő, kérem…
Az előbb említett kellemetlenségekkel sokan tisztában vannak, így több anyuka is arra kéri a kórházat, hogy ne február 29-e kerüljön be a születési anyakönyvi kivonatba.
6. Még ennek is nagyobb a valószínűsége
Annak, hogy valaki a szökőnapon szülessen 0.068% az esélye. Ennél még az is gyakrabban fordul elő, hogy valaki 11 ujjal vagy plusz lábujjal születik – ennek ugyanis 0.199% az esélye.
7. Poénnak indult, hagyománnyá vált
A 16. században olyan nevetségesnek tartották a szökőnapot, hogy egy brit színdarab is készült róla – ebben azzal viccelődtek, hogy ez az egyetlen olyan nap, amikor a nők megkérhetik a szerelmük kezét. A 18. században egyre több hölgynek lett elege a gúnyos tréfákból – valóban megnőtt azoknak a száma, akik gyűrűvel a kezükben álltak a barátjuk elé. Ez a tradíció a 20. században élte a virágkorát, de Angliában az üzletek a mai napig különleges kedvezményekkel várják február 29-én az eljegyzésre készülő nőket.
8. Ez tényleg megtörténhet?
Már tudjuk, hogy milyen kevés az esélye annak, hogy valaki szökőnapon szülessen. Hasonlóan alacsony ez az arány a halálozások számát tekintve. Tehát mekkora lehet az esélye annak, hogy valaki szökőnapon szülessen és szökőnapon érjen véget az élete? Szinte egyenlő a nullával. Mégis ismerünk egy embert, akire igaz az állítás. A World Heritage Encyclopedia szerint egy tasmániai elnök, James Milne Wilson 1812. február 29-én született és a ‚‚17. születésnapján’’ 1880. február 29-én halt meg.
9. Február 30.
Csak a svédek, a szovjetek és a hobbitok naptárjában találkozhat(t)unk 30 napos februárral. Svédországban 1711-ben elhatározták, hogy áttérnek egy másik típusú naptárra. Ezért 1712-ben – ami szökőév volt – hozzáadtak egy pótnapot a februárhoz, így az 30 napos lett. A szokatlanul hosszú februárok négyévenként ismétlődtek, de nem sokáig. 1753-ban ők is átálltak a Gergely-naptárra, és örökre elbúcsúztak február 30-tól. A Szovjetunióban 1929-ben forradalmasították a naptárt. Ebben minden hónap, így a február is 30 napos volt. A fennmaradó 5, a szökőévekben 6 nap pihenőnek számított és nem tartozott egyik hónaphoz sem. Ez sem volt hosszú életű, 1932-ben visszatértek a hagyományos naptárhoz. A Gyűrűk Ura-trilógia rajongói kedvéért J.R.R. Tolkien regényét sem hagyhatjuk ki a felsorolából. Ebben az elképzelt univerzumban minden hónap 30 napból áll, így a Solmath is, ami a február megfelelője.
10. A szökőnapnak saját koktélja is van
Leap Day Cocktail először 1928-ban készült el, és egy 1930-ban kiadott receptkönyv szerint ‚‚több eljegyzésért volt felelős, mint bármelyik másik alkoholos ital’’. Ha szeretnéd te is ezzel ünnapelni a szökőnapot, készítsd el Harry Craddock eredeti, 1928-as receptjét: csak néhány csepp citromlére, 2/3 rész ginre, 1/6 rész Grand Marnier likőrre és 1/6 rész édes vermutra lesz szükséged hozzá.
11. Ritka magazin
Ha pedig épp Franciaországban jársz ezen a napon, akkor egy olyan magazint is megvásárolhatsz, ami négyévente, csak a szökőnapokon jelenik meg. A La Bougie du Sapeur a legtöbb újságárusnál megtalálható február 29-én, és mindössze 4 euróba kerül. Az igazi rajongók 100 euróért egy életük végéig szóló előfizetést is megvásárolhatnak – igaz, így is négy évet kell várniuk az újabb lapszámra.
12. Hírességek, akik február 29-én ünneplik a születésnapjukat
Gioacchino Rossini, olasz zeneszerző, Michéle Morgan, francia színésznő, Kovács Katalin olimpiai bajnok kajakozónk is február 29-én született. Illetve ezen a napon látta meg a napvilágot az egyik legkedveltebb képregényhős, Superman is.
Nyitókép: Baramee Thaweesombat/EyeEm/Getty Images
