Szomorúak vagyunk és ez menő: itt a sadfishing, a legújabb netes trend

Gyűljenek azok a lájkok

Én sírok, te sírsz, együtt sírunk - vagy az egész csak sadfishing? A közösségi oldalak legújabb trendjének köszönhetően ma már emberek milliói próbálnak problémáik megosztásával szimpatizánsokat és ezzel együtt követőket szerezni maguknak.

Ideje egy kicsit felfrissítenünk a szótárunkat, hiszen a catfishing és a blackfishing után egy újabb jelenség tűnt fel a közösségi média platformokon – itt a sadfishing. Mielőtt azonban jobban belemerülnénk a témába, tisztázzuk a fogalmakat.

Catfishing? Blackfishing?

A közösségi oldalak előretörésével párhuzamosan az internetes csalók száma is szépen megnőtt. Erre tökéletes példa a catfishing, ami nem más, mint amikor valaki a neten másnak adja ki magát. Mivel általában ez a folyamat mások személyi adatainak vagy képeinek ellopásával jár, ezért illegális. A catfishing olyan gyakori problémává vált, hogy az MTV 2012-ben a saját sorozatát is elindította a témában. Nev Schulman és Max Joseph több száz olyan esetet derített fel, amiben a fiatalok a catfishing áldozataivá váltak. Ezeknek a csalóknak a legtöbbje csupán unaloműzésből verte át a másik felet, de a catfishing a hatalmas csalódásnál nagyobb veszélyeket is tartogathat. Sajnos több olyan esetről is tudunk, amikor idősebb férfiak vagy nők zaklatás céljából adták ki magukat másnak.

A blackfishing esetében egy kicsit más a helyzet, hiszen az ezt elkövetők semmilyen személyiségi jogot nem sértenek meg. A blackfishing ugyanis nem más, mint amikor valaki a weben afroamerikainak vagy félvérnek tetteti magát és ezzel próbál egy közösségbe bekerülni, illetve követőket/rajongókat szerezni magának. Ha kell nemcsak a szoláriummal és a különböző barnítókrémekkel manipulálja természetes bőrszínét, hanem a Photoshopot is segítségül hívja.

Kendall Jenner, a sadfishing koronázatlan királynője

A legfrissebb trend, a sadfishing inkább az utóbbihoz hasonlítható, hiszen az egyetlen célja, hogy az emberek szimpatizánsokat gyűjtsenek és növeljék a követőik számát. Ezt érzelmeik és főként problémáik megosztásával próbálják elérni. A trend azután robbant be a köztudatba, hogy több ismert személy – Justin Biebertől kezdve a mikroinfluenszerekig – nyíltan beszéltek mentális problémáikról és személyes gondjaikról. Az elmúlt héten Kendall Jennert vonták felelősségre azért, amiért posztjával a trendet támogatja. Az ‚‚őszinte’’ vallomásoknak gyakran csak figyelemfelkeltő szerepük van és a hazugságok célja a ‚‚fishing’’, azaz a követők vadászása. Kendall Jennert már nem először érték hasonló vádak. A fiatal celeb anyukája, Kris Jenner 2018-ban jelentette be Instagram oldalán, hogy lánya hamarosan egy személyes vallomással készül. A rajongók hatalmasat csalódtak, amikor kiderült, valójában egy szponzorált tartalom körül volt ekkora a felhajtás. A 22 éves celeb egy előre betanult szöveget mondott a kamerába, amiben bőrproblémáiról beszélt, majd bejelentette, hogy ő a Proactiv új kampányarca, ami teljesen véletlenül egy bőrápolásra specializálódott márka.

Mégsem olyan új keletű a jelenség?

Fotó: Youtube

Utazzunk vissza egy kicsit az időben: a depresszió és a melankólia már régebben menővé vált, méghozzá a mainstream zenében. A 90-es években például a Nirvana, a 2000-es években pedig emo zenekarok százai számoltak be dalaikban arról, milyen szörnyű világban élünk. Egy kis kihagyás után a 2010-es években újra egyre szomorúbbá vált a popzene – Lana Del Rey, Sia és a The 1975 több számát hallgatva is könnyen a sírás kerülgethet minket. Tehát megállapíthatjuk, hogy régen is divat volt bánatosnak lenni. De akkor miért csak most beszélünk róla? A social media befolyása a sokszorosára nőtt az elmúlt években, éppen ezért az ehhez hasonló trendek bizony komoly hatással lehetnek a fiatalok életminőségére. Ma már a 10-12 évesek is sok időt töltenek online. Szinte lehetetlen felügyelni, hogy milyen tartalmakkal találkoznak és ez milyen hatással lesz rájuk. Itt jönnek képbe azok az influenszerek, akik mások sajnálkozó vagy együttérző kommentjeire pályáznak.

Kétélű fegyver

A Digital Awareness UK (DAUK) legújabb felmérése során ötvenezer 11-15 év közötti diákkal készített interjút, és megállapították, hogy a sadfishing káros következményekkel jár. Fény derült arra, hogy ezek a kontentek negatívan hatnak a Z generációs fiatalok érzelmi állapotára – a hangulatukat sokan az ‚‚üres’’ jelzővel írták körül, és a ‚‚reménytelenség’’ szót is többen megemlítették. Másfelől néha azok sem a várt visszajelzéseket kapják, akik nyilvánosan beszélnek érzelmeikről. Egy fiatal például arról számolt be, hogy a családi problémáiról írt egy őszinte gondolatot, amire rengeteg lájkot kapott. Az iskolában viszont rengeteg támadás érte és azzal cikizték, hogy csak a figyelem miatt cselekedett így. Azaz sadfishinggel vádolták.

Lájkolsz, mert szomorú vagyok?

Fotó: Unsplash

Jogosan merül fel a kérdés – ki az, aki valóban azért osztja meg a problémáit, mert segítségre vagy egy kis támogatásra van szüksége és ki az, aki csak a lájkokra és a figyelemre vágyik. Néhány éve a közösségi média posztok a tökéletességet hirdették, de ma már egyre többen próbálnak őszintén kommunikálni a követőikkel. Ezért nehezebb különbséget tenni a két csoport között. Másfelől mindenkit érnek támadások – ha túl boldogak vagyunk, az a baj, de ha sebezhetőnek mutatjuk magunkat és megnyílunk a világnak, az sem jó.

A Z generáció offline módra vált?

Talán ez is közrejátszik abban, hogy egyre több fiatal dönt úgy, hogy nem kér a közösségi média csodáiból. Persze még mindig vannak, akik vakon követnék a bálványozott celebeket és az aktuális trendeket, de a kutatások azt mutatják, hogy megnőtt azoknak a tinédzsereknek a száma, akik alig vagy egyáltalán nem nem használják ezeket a platformokat. A New York Times szerint a fiatal generáció tagjai besokalltak az állandó információáradattól és szükségük van a privát pillanatokra, amelyeket ha meg is örökítenek, nem osztanak meg mindenkivel. Úgy tűnik, 10 év non-stop internetezés után újra előtérbe kerül a magánélet és talán a ‚‚ha nem posztolod, meg sem történt’’ mondásnak is búcsút inthetünk. A kérdés az, hogy lassacskán valóban elmúlik a közösségi oldalak népszerűsége, vagy csupán egy kis uborkaszezon várható a social médiában?

Nyitókép: James Devaney / Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: