Szülésre bocsátó és lezáró szertartások, amik gyógyírt jelentenek az anyai léleknek

Mi a közös a szülésre bocsátó és szülés lezáró szertartásban? Mindkettő a nőt ünnepli, a maga teremtő és változó mivoltában, mi több a szülés és születés csodáját olyan rítusokkal, amik minden nőnek kijárnak.

Az élet nagy mérföldköveit igyekszünk mindig megünnepelni. Alkalmat kerítünk egy diplomaosztó, az első lakásavató vagy a munkahelyi sikerek megünneplésére. Miért ne tennénk ugyanezt életünk egyik legmeghatározóbb élményénél, az anyaság születésének pillanatában is? A szülés maga ugyanis egy beavatási szertartás, egy olyan sorsfordító esemény, ami gyökerestől változtatja meg a nőt. Nem is olyan régen még számos kultúrában hagyománya volt annak, hogy az emberek a különböző fordulópontokat rituálékkal támogatták meg, a könyebb átmenet reményében. A szertartások szerepe ma sem elhanyagolhatóbb, sőt talán soha nem volt ekkora szükség arra, hogy a nők támogassák egymást. Főleg egy olyan szenzitív időszakban, mint amilyen a várandósság és gyermekágy.

Rituálék szerepe a modern világban

Napjainkban pont azok a nem társadalmi rituálék vesztek ki a leginkább, amik az egyéni fejlődés lehetőségét rejtették magukban. Egy hétköznapi ember élete során egyszer-kétszer találkozik valódi szertartásokkal, amik általában a házasságkötéshez vagy a temetéshez kapcsolódnak. Csakhogy a házasságon és halálon kívül több olyan mérföldkő is van az életünkben, amik hatalmas változást hoznak, de nincsenek hozzá kapcsolódó támogató gyakorlataink. Az átvezető szertartások gyengéd módon segítenek át egy új életszakaszba, ahol új minőségünket ismerhetjük meg. A rítusok esetén általában három fontos lépcsőfok vezet a régi elhagyásától az újba való beilleszkedésig minket. Az első a múlt elengedése, az az állapot, amibe már nem térünk vissza. Ezután következik maga az út, ami sokszor nehéz és göröngyös, míg végül az utolsó lépés az újba való megérkezés. Ezt az ívet írják le a szüléshez kapcsolódó rítusok is.

Szülésre bocsátó ünnepség

A szülésre bocsátó ünnepség, angol körökben Blessingway, a navajo indiánoktól ered, akik tradicionális módon megáldották a nők anyává válását. A lányság elbúcsúztatása, a szülésre való felkészülés és a női sorsközösség áll a középpontjában. Kapcsolódás női felmenőkkel, barátokkal, ami egy olyan érzelmi megtartó hálót fon a kismama köré, amibe nyugodtan beleengedheti magát. A várandósság, annak minden szépségével és terhével, egy kitüntetett időszak a nők életében. Olyan horderejű lelki és testi változásokon megyünk ilyenkor keresztül, amiknek medret kell találni. Egy új teremtői minőséget kell beintegrálni a személyiségünkbe. Az anyaság kihívásokkal és változásokkal teli útjára való lépés azonban sokszor magányos feladat. A blessingway során a szeretteink körében kapunk megerősítéseket, női történetekkel feltöltekezve, erőt gyűjthetünk a szüléshez. Az egyik legszebb mozzanata ennek az ünnepségnek, amikor mindenki szalagot köt a csuklójára, amit csak a kisbaba érkezésekor vágnak el. Addigis ahányszor ránéznek erre az összetartozást szimbólizáló fonalra, mindig a kismamára és babájára emlékezhetnek a résztvevők.

Szülés lezáró ünnepség

Míg a szülésre bocsátó ünnepek egyre elterjedtebbek már hazánkban is, a lezáró ünnepségről annál kevesebbet hallani. Pedig jól tudjuk, ami egyszer elkezdődik, valahol véget is kell érjen. Ugyanígy van ez a szüléssel is.  A 9 hónap várakozás, majd maga a szülés-születés a kinyílásról szól, viszont komoly gondokat okoz, ha a gyermekágy alatt ez a nyitottság nem zárul be. A kisbaba érkezése után nemcsak a hasunkban keletkezik űr, hanem a női lélekben is, mivel a várandósság lezárásával fel kell adni egy előző életszakaszt. Sajnos a gyermekágy alatt teljesen lekerül a fókusz az édesanyáról a külvilág részéről és kizárólag a babára helyeződik át. A szülés utáni kiszolgáltatott időszakban azonban az anyának is ugyanilyen támogatásra lenne szüksége.

A szülés lezáró ünnepség során a test meghálálása az egyik fő szempont. A terhesség és egy új élet világra hozatala rendkívüli munka a szervezetnek. A rituálé alatt az anyák egy úgynevezett „closing the bones”, azaz a csontok összezárása, nevezetű gyakorlaton mennek keresztül, ami egy gyengéd mozdulatsor, sálak ölelésében, annak érdekében hogy visszarendeződjenek az izmok és csontok. Egy másik sarkalatos pont a meleghez kapcsolódik. Gyógynövényekkel és meleg masszázzsal érik el, hogy a relaxin hormontermelődés csökkenjen. Ez az a hormon, ami korábban a terhesség alatt a rugalmasság, a szövetek nyúlásáért volt felelős. Ezen felül pedig fürdő és női körben való beszélgetés vár az édesanyákra, ami testi és lelki szinten is feltöltődést nyújt.

Nyitókép: AleksandarNakic/ Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: