Az online társkeresés valóban csak arra lenne jó, hogy egyéjszakás partnert találjunk magunknak?

Bár sokan vannak, akik azt állítják, a randiappok megölik a romantikát, és csak ritkán találkozhatunk olyannal, aki komoly kapcsolatot keres, a Genfi Egyetem kutatása szerint a kérdés sokkal összetettebb, hogy így leegyszerűsítsük a választ.

Ha a társkereső alkalmazásokról van szó, az emberek általában két táborra szakadnak: vannak, akik úgy érzik, a 21. században ez a legtökéletesebb és legegyértelműbb mód az ismerkedésre, míg mások szerint az appok megölik a romantikát, és tele vannak megbízhatatlan emberekkel. Ám hiába a tündérmesébe illő kivételek, ebben a témában az ellenzők tábora a hangosabb és legtöbbször a rosszul sikerült találkozásokról vagy a ghostingoló randipartnerekről lehet olvasni. Sőt, sokan akadnak olyanok, akik azt vallják, Tinderen legfeljebb egy éjszakára lehet társat találni. Ám itt az ideje annak, hogy az előítéletek helyett a tényeket nézzük: vajon tényleg olyan szörnyűek a randiappok?

Szerelemre kattintva

A Genfi Egyetemen kutatást végeztek 3235 felnőtt közreműködésével, akik az elmúlt évtizedben találkoztak a partnerükkel. A PLOS ONE című folyóiratban publikált tanulmányhoz a Svájci Szövetségi Statisztikai Hivatal 2018-as családfelméréséből származó adatokat használták fel: kielemezték, mennyire elégedettek az emberek a párkapcsolatukkal, tervezik-e a családalapítást és azt is, hogy az egyének általánosságban jól érzik-e magukat. „A médiában legtöbbször azt hallhatjuk, hogy a társkereső alkalmazások rossz hatással vannak a kapcsolatok minőségére, mert alkalmatlanná teszi az embereket arra, hogy energiát fektessenek egy hosszútávú vagy egy monogám románcba” – állítja a kutatócsapat tagja, Gina Potarca, Ph.D. „Annak ellenére, hogy eddig nem is volt bizonyíték arra, hogy ez valóban igaz lenne-e.”

Fotó: Maskot/GettyImages

A svájci tanulmány szerint az offline ismerkedőkkel szemben a randiappok felhasználóit főként az együttélés motiválja a társkeresésben, a félreértést pedig talán az okozhatja, hogy az nem derül ki egyértelműen, hogy rövid-, vagy hosszútávra képzelik el az összebútorozást a partnerükkel. Gina Potarca úgy látja, hogy az együttélést sokan a házasság előszobájának (vagy egy tesztidőszaknak) tekinthetik, így nem jelenthető ki, hogy az online ismerkedőknek más lenne a céljuk, mint hogy megtalálják azt, akivel örökre összekötnék az életüket.

Az internet a jövő kerítőnője?

Ráadásul nem szabad elfelejtenünk azt sem, hogy a randiappoknak hála nem kell pusztán az egyetemi csoportunkra vagy a munkahelyre szűkítenünk az ismerkedési terepet – ami lássuk be, egy idő után már nem sok ismerkedésre ad nekünk lehetőséget… Könnyedén előfordulhat, hogy az igazi tulajdonképpen a 10 kilométeres körzetünkben él, ám az életvitelünk miatt nap mint nap elkerüljük őt az utcán vagy a boltokban. A társkereső alkalmazásoknak hála azonban alaposabban szétnézhetünk, pontosan kik is laknak a közelünkben, és azonnal elkezdhetünk beszélgetni is (legyünk őszinték: hányan szólítanánk le valakit csak úgy, az utcán?).

Fotó: oatawa/Getty Images

A tanulmány azt is kiemeli, hogy a (vizuális benyomáson alapuló) online randizás megnöveli annak az esélyét is, hogy olyan emberrel ismerkedjünk meg, aki más társadalmi vagy oktatási háttérrel rendelkezik – ez különösen igaz a magasan képzett nők és az alacsonyabban végzettségű férfiak esetében. „Az internet alapjaiban megváltoztatja az emberek találkozásának dinamikáját” – hangsúlyozza Gina Potarca. „Végtelenül sok lehetőséget biztosít minimális erőfeszítéssel harmadik fél közreműködése nélkül.”

Forrás: mindbodygreen
Nyitókép: freestocks/Unsplash

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Legnépszerűbb cikkek: