Ha te is a fejedben élsz, hajlamos vagy kiforgatni a gondolataidat és olyan helyzeteken szorongsz, amik valószínűleg be se fognak következni, akkor ez a cikk neked szól.
Lelkes támogatója lennék annak, ha végre valaki kitalálna egy csodabogyót, ami lecsitítja és elaltatja a gondolatainkat. A legtöbb szorongásunk, félelmünk és boldogtalanságunk forrása ugyanis a túlgondolás. A folyamatos rágódás olyan árnyékot vet az életünkre, ami megakadályozza, hogy a jelen pillanatot teljes mértékben megélhessük és kiszabaduljunk a saját gondolataink közül. A feltételezett forgatókönyvek gyártásával végtelen köröket futunk és lehetetlennek tűnik kiszállni ebből a futamból. Ez azonban szerencsére nincs így, mert ha megértjük a túlgondolás mögött megbúvó valódi érzéseket, sokat tehetünk a megoldásért.
Kontrollmánia aktiválva
A túlgondolás valójában egy hamis kontrollérzetet nyújt. Minél többet rágódok valamin, annál inkább az a benyomásom, hogy ura vagyok a helyzetnek. Az agyunk a biztonságunk érdekében eléri, hogy minden lehetséges verzióra felkészüljünk, azonban ahelyett, hogy ez megtörténne, csak belekerülünk egy lefelé tartó érzelmi spirálba, ami beletaszít a félelembe, bizonytalanságba és kimerültségbe.
„Kevesebb gondolkodás, több élet.” – S.R. Crawford
Áss le a gyökerekhez
A túlgondolás gyökerét egy érzelem táplálja: a félelem. Ez a félelem sokszínű lehet, onnantól kezdve, hogy félek, hogy nem vagyok elég jó, odáig terjedhet, hogy rettegni kezdünk a „mi van ha?” verziótól. Ha hajlamos vagy a túlgondolásra, akkor gondolkozz el azon, hogy mi tölt el téged a legnagyobb félelemmel? Nem vagy elég szerethető? Nem kapsz elég figyelmet? Nem fogadnak el? Ha kiirtjuk a félelmet, megszűnik a túlgondolás is, ami tulajdonképpen folyamatosan az energiáinkat csapolja, a stressz-szintünket az egekbe dobja és a motivációnkat pedig felzabálja.
Próbáld ki ezeket:
1. Vezess be „aggódok” perceket: szabj keretet a túlgondolásnak és dedikálj időt neki. Azzal, hogy meghatározod, hogy mennyi ideig vagy hajlandó meglovagolni az aggodalom és túlgondolás hullámait, anélkül tudod megélni az érzéseidet, hogy beleragadnál és átvennék az irányítást a napod felett. Állíts egy időzítőt, 5 percen keresztül képzeld el a legrosszabb forgatókönyvet és enged meg magadnak a rágódást. De amint lejárt az idő, engedd el.
2. Csatornázd ki a gondolataidat: amikor nagyon elárasztanak a fojtogató gondolatok, akkor a legjobb, ha megtaláljuk a módját annak, hogy kipakoljuk őket az elménkből. Erre a legegyszerűbb módszer az írás. Ha kontrollálatlanul kiírunk mindent magunkból, akkor egyrészt megkönnyebbülünk, másrészt pedig visszaolvasva új perspektívából tudunk rálátni a helyzetünkre. Így könnyebb feltenni magunknak a kérdést: mi az, amire hatásom van?
3. Legyenek pozitív megerősítéseid, amiket bevethetsz, ha túl soknak érzed a dolgokat. Mutatunk néhány példát, de sajátot is kitalálhatsz:
- Csak azért, mert erre gondolok, még nem biztos, hogy igaz is, amit hiszek.
- Nem kell minden gondolattal foglalkoznom, ami megjelenik a fejemben.
- Arra fókuszálok, ami felett van kontrollom.
- A pozitív kimeneteleket is beengedem a gondolataim közé.
- Biztonságban vagyok még a legkuszább gondolataim közepette is.
Nyitókép: Getty Images
