Veled is előfordult már, hogy átmentél a szomszéd szobába egy céllal, de ahogy odaértél már nem tudtad, miért indultál? Vagy meghoztál egy döntést, de rögtön utána el is felejtetted, mi vezérelt? A szakemberek ezt választási vakságnak nevezik.
Vegyünk egy gyakori példát: egy étteremben rendelsz valamit, de csak utána jössz rá, hogy igazából nem is azt kérted, amit szerettél volna. Ne aggódj, mással is előfordul. A pszichológusok szerint ez teljesen normális, ám annyira tudattalan folyamat, hogy sokszor észre sem vesszük. Amikor robotpilóta üzemmódban működünk, hajlamosak vagyunk részleges figyelmet fordítani az eseményekre, vagy egyszerűen csak túl sok ingert próbálunk feldolgozni és ilyenkor az agyunk lényeges információkat kihagy. Ezt a jelenséget választási vakságnak nevezik. Ezt először 2005-ben tanulmányozták: a kutatás lényege az volt, hogy a résztvevőknek két arc közül kellett kiválasztani a számukra vonzóbbat. Amikor ez megtörtént, a kutatók észrevétlenül kicserélték a választott képet egy másikra, majd arra kérték az embereket, hogy indokolják meg a választásukat. A résztvevők többsége olyan arcok mellett érvelt, amelyeket korábban nem is látott még, a képek cseréje csak keveseknek tűnt fel.
A választási vakság a mindennapjaink része
A választási vakság nemcsak a különböző kísérletekben figyelhető meg, hanem a hétköznapokban is gyakran felbukkan. Egy 2019-es kutatás szerint a környezeti hatások nagyban befolyásolhatják, hogy ki hogyan reagál. A közösségi média, a barátok, a politikai nézetek egyaránt formálják azt, hogyan vélekedünk bizonyos helyzetekről és az értékrendünket is nagyban meghatározzák.
A választási vakság ellenszere a tudatosság, avagy az, hogy alaposan kiszűrjük a környezetből érkező manipuláló tényezőket.
Döntési szabadság kontra önismeret
Hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy mindenkinél jobban ismerjük magunkat és a döntéseink mögött meghúzódó mozgatórugókat. Valójában azonban a döntéseink zöme a sötétségben épül fel és nem tudjuk a valódi gyökerét annak, hogy miért gondolkodunk, viselkedünk vagy érzünk valamiképpen. Az önismeret a mai modern világban kulcskérdéssé vált, és szeretjük azt hinni, hogy mindannyian mesterei is vagyunk ennek.
Az igazság azonban az, hogy a döntéseinknek csak nagyon kis hányadát tudjuk valóban kontroll alatt tartani és az, amit mi önismeretnek nevezünk, csupán a felszíne egy sokkal mélyebb és ismeretlenebb területnek.
Rugalmasság mindenekelőtt
Egy általános tanulság, amit ebből magunkkal vihetünk talán az, hogy legyünk elnézőbbek azokkal szemben, akik gyakran váltogatják a véleményüket. Sokszor hajlamosak vagyunk elutasítóak lenni, ha valaki nem következetes egy döntésével kapcsolatban. Olyan jelzőket aggatunk rájuk ilyenkor, mint a könnyen manipulálható, kétszínű vagy határozatlan.
Azonban, ha jobban belegondolunk, gyakran mi sem tudjuk, hogy mit miért teszünk, ezért fontos, hogy némi mozgásteret engedjünk magunknak és a körülöttünk lévőknek is a választások megváltoztatására. A választási vakságnak ugyanis megvannak a maga előnyei is. Számos kutatás azt bizonyítja, hogy az emberi agy valójában mennyire rugalmas. Ez a kognitív rugalmasság lehetővé teszi számunkra, hogy minél gyorsabban alkalmazkodjunk a változásokhoz, kreatív megoldásokat találjunk és számos különböző helyzetben helyt álljunk.
Nyitókép: Oliver Rossi/ Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:
- 4 pofonegyszerű tipp, aminek segítségével könnyebben hozhatsz döntéseket a mindennapokban
- Ablak önmagunkra: Johari, az önismeret egyszerű modellje
- Ha ezt a 7 kérdést megválaszolod, egyenesbe hozhatod az életed egy coach szerint
