Nem hinném, hogy bárki kétségbe vonná, hogy a maratonfutás az egyik olyan sportág, ami szinte emberfeletti teljesítményt követel.
Pontosan 42 195 métert kell lefutni, jelenlegi csúcstartója a kenyai Kelvin Kiptum, aki 2:00:35-ös idővel teljesítette a 2023-as Chicago Maratont. Női világcsúcstartója szintén kenyai, Ruth Chepngetich, aki idén ugyancsak Chicagóban, 2:09:56 alatt futotta le a távot. De miért pont 42 195 méter és miért maratoni? Hova nyúlik vissza ennek az emberpróbáló sportnak az eredete és mit üzen a ma emberének? Ezekre a kérdésekre kerestünk választ.
A maratoni futás legendás eredete
Az egyik verzió az, hogy a görög-perzsa háborúk során, Kr.e. 490-ben az athéni seregek a marathóni csatában győzelmet arattak a túlerőben lévő perzsa sereggel szemben, akik hajóhada elindult Athén ellen, hogy még azelőtt elfoglalja a védtelen várost, mielőtt a győztes athéni sereg visszaér. Pheidippidész (más néven Philipidész), a görög katona, aki egyébként hivatásos futó volt, futva tette meg a körülbelül 150 mérföldnyi távolságot Marathón és Spárta között, hogy segítséget kérjen Spártától. Ők meg is ígérték, hogy segítenek, de meg akarták várni a holdtöltét. Pheidippidész visszafutott Marathónba, hogy közvetítse a spártaiak üzenetét. A másik verzió szerint azért futotta le a csata színtere és Athén közötti 40 kilométeres távot, hogy hírt adjon a győzelemről és figyelmeztesse Athént a perzsa seregek közeledtére. A legenda szerint, amikor megérkezett, csak ennyit tudott mondani: „győztünk!”, és holtan esett össze. Valószínűsítik, hogy az első verziónak van valóságalapja, de igazából egyik történetet sem sikerült igazolni.
Tisztelegve az angol királynő előtt
Mint már említettük, a maratoni táv 42 195 méter. Eredetileg 40 000 és 40 260 méter között váltakozott a versenytáv, de az 1908-as londoni olimpiára 42 km-re növelték a maratoni távot, ugyanis pontosan ennyi volt a távolság a Windsor kastély (vagyis a rajthely) és a White-City Stadion (a cél) között. Az 1902-ben megkoronázott Alexandra királyné azt szerette volna, hogy a befutók a királyi díszpáholy előtt érjenek be a célba, ezért nem a páholyt helyezték arrébb, hanem a maratoni futás távját toldották meg 195 méterrel, hiszen ez egyszerűbb megoldásnak tűnt. Érdekesség az, hogy ez akkor még egyáltalán nem volt hivatalosan elismert, ezt csak 1921-ben fogadta el és jegyezte hivatalosnak a Nemzetközi Atlétikai Szövetség (IAAF). A királynő nem is sejtette, hogy kívánsága beteljesítése, azaz utolsó, majd’ 200 méter az, ami a legtöbb futónál a legnehezebb fizikailag és pszichikailag is.
A kitartás szimbóluma
A férfi maratonfutás ötletét a francia Michel Bréal nyelvész és történésznek köszönhetjük: a Pheidippidész legendája nyomán és az első újkori olimpián mutatkozott be Athénban, 1896-ban. Segítségére volt még Pierre de Coubertin gróf, aki 1894. június 23-án a görög Dimítriosz Vikélasszal együtt megalapította a Nemzetközi Olimpiai Bizottságot. Persze, volt néhány olyan maratoni szám, ami nem volt teljesen sima. Például 1896-ban a magyar Kellner Gyula azért lett bronzérmes és nem negyedik helyezett, mert kiderült, hogy az előtte befutó görög a táv egy részét járművel tette meg. Ennél jóval szomorúbb eset történt 1912-ben, amikor egy portugál futó meghalt a verseny után. 1967-ben pedig még nem indulhattak nők, de Katherine Switzer némi cselhez folyamodva benevezett és annak ellenére, hogy verseny közben sok inzultus érte – még eltávolítani is megpróbálták a mezőnyből –, lefutotta a távot. Magyarországon 1984-ben került sor az első Budapest Maratonra. Férfi csúcstartónk Szűcs Csaba, aki 1993-ban futott le a távot 2:12:10 alatt, a Párizs Maratonon. 2023-ban a Sevilla Maratonon Szabó Nóra ért be a célba 2:28:25-ös időt teljesítve.
Rengeteg felkészülést és kiváló erőnlétet igényel ez a sportág, de nemcsak a táv teljesítése, hanem az odáig vezető út is kitartást és eltökéltséget igényel. Fontos az is, hogy az egészségi állapot megőrzése mellett jelentősen növeli az önbizalmat és az önbecsülést is. Futás közben a belső gondolati világ aktív szerepet kap és ez segít az önmunkában, a lelki gyógyulás útján. Természetesen szó sincs arról, hogy rögtön ilyen nagy távval kell elkezdeni, de a futás elkezdésének gondolatával azért érdemes eljátszani!
Fotó: Paul Bradbury/Getty Images
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Kutatások szerint a futás az antidepresszánsok hatásával vetekszik
- Nem kell, hogy fájjon a futás
- Egy 105 éves nagymama új rekordot állított fel 100 méter síkfutásban
