Tényleg 10 ezer lépést kell megtennünk naponta ahhoz, hogy egészségesek maradjunk?

A kevesebb is lehet több!

Ha használtál már lépésszámlálót - legyen szó okosóráról, telefonos applikációról vagy fitneszkarkötőről -, valószínűleg te is a napi 10 ezer lépést tűzted ki célnak. De honnan jött ez a szám, és miért ragaszkodunk hozzá ennyire?

Az elmúlt években hatalmas divat lett a lépésszámlálás, többféle okos szerkentyűvel is mérhetjük a teljesítményünket. A trend úgy tűnik, a jövőben sem veszít a népszerűségéből, egy kutatócég szerint ugyanis 2020-ra világszerte 500 millió lépésszámláló kerül használatba. Az első hordható eszközt a hatvanas évek közepén, a tokiói olimpiai láz idején dobták piacra. A Yamasa nevű, japán cég találmányát manpo-kei-re keresztelték, ami magyarul annyit tesz: 10 ezer lépés mérő. Innen ered a 10 ezer lépés, mint napi célkitűzés. A gond csak az, hogy kutatási eredmények híján megalapozatlanul jelölték ki ezt a számot, így a mai napig vitatott, hogy tényleg reális-e a napi 10 ezer minimum értékként.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

 

Nathan White (@coachnathanwhite) által megosztott bejegyzés,


Ugyan a WHO és más egészségügyi szervezetek is a 10 ezres minimumot ajánlják, az elmúlt években egyre többen kérdőjelezték meg a szám megalapozottságát. A legtöbb kutatás csak azt vizsgálja, hogy előnyös-e ennyit sétálni, azt viszont nem kutatják, hogy valóban ennyit kell-e megtennünk ahhoz, hogy egészségesek maradjunk. A Kyushu Egyetem kutatásával is pont ez a probléma. A vizsgálatuk alapján, ha a japánok a napi átlagnak számító 3500-5000 lépésüket 10 ezerre növelik, valóban csökkenthetik a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát. De mi van azokkal, akiknek mondjuk csak napi 7-8000 lépés a teljesítménye?

Az igazi kérdés inkább az, hogy hány lépés számít kevésnek?

Ugyanis ha napi 5000 lépésnél kevesebbet teszünk meg, olyan egészségügyi problémák jelentkezhetnek, mint az izomsorvadás, a súlygyarapodás vagy a diabétesz. Ezzel szemben a 10 ezres számhoz való ragaszkodásunk sem előnyös, mert az életkortól és az egészségi állapottól nagyban függ, hogy kinek mennyit célszerű sétálnia. A krónikus betegségben szenvedőknek, a 2-es típusú diabéteszeseknek vagy az idősödő embereknek például nem tesz jót, ha egyik napról a másikra drasztikusan emelik a naponta megtett távot. A 10 ezres mérföldkő ráadásul demotiváló lehet azok számára, akik távol vannak ettől az értéktől és az sem mindegy, milyen intenzitású gyakorlatokat végzünk a nap folyamán. Magas intenzitású mozgás közben például szaporább a szívverés, ennek pedig sokkal nagyobb jelentősége van, mint, hogy ezalatt hány lépést tettünk meg.

Na, de mégis: mennyi a minimum?!

Akik mindenképp számokban gondolkodnának, a 6000-8000 körüli napi lépésszámot jelöljék ki alsó határnak. Kutatások alátámasztják, hogy ez a teljesítmény csökkentheti a szív- és érrendszeri betegségek, a stroke és a különböző típusú rákos megbetegedések kockázatát. Ennek betartása különösen fontos azoknál, akik hajlamosabbak az említett elváltozásokra. Napi 30 perc közepes intenzitású testmozgás segít jó formában maradni, egyes kutatások szerint ez körülbelül 7500 lépést jelent.

Mi a felső határ?

A fitneszipar annyira ragaszkodik a 10 ezerhez, hogy kevés szót ejtenek az ideális felső határról. Egyelőre még kutatják, hogy a napi 15-18 ezres lépésszám hosszú távon hogyan hat az egészségünkre, szóval ezekre az eredményekre egy ideig várnunk kell.

Nyitókép: Lolkaphoto/iStock / Getty Images Plus
(theguardian.com)

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: