Különleges kísérletbe vágott bele a Stanford Egyetem táplálkozáskutatója: egypetéjű ikrek segítségével hasonlította össze a vegán és a mindenevő étrend hatását. Doksiajánló: Az vagy, amit megeszel, a Netflix kínálatából.
Unatkozó hipszterek szórakozása lenne csupán a vegán étrend vagy valóban ebbe az irányba (kell, hogy) tart(son) a jövő? Elvégre dédapáink is ettek húst, mit tudtak ők még akkor a tofuról, mégis jól eléltek, vagy száz évig, nem igaz? Napjaink egyik legtöbbet vitatott kérdésköre a húsmentes életmód, amelyről túlzás nélkül állíthatjuk, hogy abszolút megosztja a társadalmat – mindenkinek van egy markáns véleménye, hogy miért vagy miért nem jó ötlet növényi alapú étrendre váltani.
A Netflix legújabb dokumentumsorozatában is ez a téma került fókuszba, mikor máskor, ha nem a veganuár idején. A megközelítés valóban rendhagyó: egypetéjű ikerpárokat kértek fel egy tudományos kísérletre, amely során 8 héten át a testvérpár egyik tagja vegán, míg másik mindenevő (értsd: húst is fogyasztó) étrenden élt. A kontrollcsoport felállításakor Christopher David Gardner, a Stanford Egyetem orvosprofesszorának nem titkolt szándéka az volt, hogy az egyik legtöbbet vitatott tényezőt, a genetikát kivonják a változók közül, hiszen keresve sem találnák szemléltetőbb összehasonlítási lehetőséget az ikerpároknál.
A kísérlet során folyamatosan nyomon követték az alanyok egészségügyi állapotát, így többek között vizsgálták a testsúlyukat, testzsír-százalékukat, koleszterin- és inzulinszintjüket is. Az első négy hétben mindkét csoport számára biztosították a teljes ellátást, így gondoskodva arról, hogy a vegán táplálkozást ugyancsak egészséges, húsevő étrenddel tudják összehasonlítani. A kutatás azonban nem csupán az étkezésre, de a testmozgásra is kiterjedt, meghatározott gyakorlatokat kellett véghezvinnie a testvérpároknak, hogy a nyolchetes periódus második felében végül mindkét területen magukra maradjanak: azaz az étkezést és a testedzést is saját belátásuk szerint, de a meghatározott irányelvek mentén kellett megoldaniuk. Ennek azért látták szükségét, hogy ne csak „laboratóriumi“ környezetben tudják összehasonlítani az eredményeket, de a való élet okozta kihívások is információval szolgáljanak a szakemberek számára. Így fordulhatott elő például, hogy a szakácsként dolgozó ikerpár egyik tagja „melléevett“, vagy a mindennapok káoszában volt, aki kevésbé vette komolyan a sportolást.
Az vagy, amit megeszel
A kísérletbe belevágó ikerpárok „reality-jén“ túl a dokumentumsorozat szemléltető információkat is hoz az átlagos amerikai táplálkozás veszélyeiről. Bemutatja az amerikai húsfeldolgozó ipar árnyoldalát, azokat a momentumokat, amikkel az átlagember ritkán szembesül: az antibiotikummal tömött állatokkal, az egy négyzetméteren egymást taposó csirkékkel, valamint az ipari nyershús által konyhánkba bejutó baktériumokkal. Külön figyelmet kapnak a tejtermékek, a doksiból például fény derül arra, hogy az átlagember a sajtról mond le a legnehezebben, amikor egy esetleges életmódbeli váltás kerül szóba. Ez pedig nem véletlen, hiszen kiderül az is, hogy a kazein, ami a tejtermékekben található fehérje, addiktív, vagyis az emésztésekor felszabaduló boldogsághormonok diktálják belénk, hogy sajt nélkül, bizony, nem élet az élet. Megnyugtatásként megismerkedhet az ember az olyan növényi alternatívákkal, mint a kamubacon vagy a kesusajt, amit olyan szemléletesen mutat be a növényi tejtermékeket gyártó Miyoko alapítója, Miyoko Schinner – akit azóta egyébként kiforgattak saját cégéből –, hogy tejfehérje-érzékenyként össze is futott a nyál a számban, s egy pillanatra megirigyeltem a sokat szidott amerikai élelmiszeripart. De…
Amiről nem szól a fáma
Bár a húsiparról mutatott látványos és kétségtelenül hatásos képek még a legnagyobb steakrajongókat is elbizonytalaníthatják egy pillanatra, a propaganda első szele azért megérint bennünket, amikor a húsevés „divatját“ a dohányzás marketingjével hasonlítják össze a sorozat készítői. A négyrészes minisorozat végére erőteljesen érződik a marketing, aminek oltárán bizony számos objektív tényezőt feláldoztak, bizonyos – a témát szolgáló – vizsgálatok eredményeit kiemelték, míg néhány mutatót jótékony homályba burkoltak. De elfelejtettek például beszélni arról is, hogy mi van azokkal a zöldségekkel és gyümölcsökkel, amiket ugyanúgy a szupermarketek polcairól emelünk le, mint az ipari húskészítményeket? Milyen veszélyt hordoz magában a színskálán mindig ugyanolyan piros színben pompázó paradicsom és a mindig tökéletes formát öltő cukkini? Az ipari húst összehasonlítani a kertből leszedett vagy kistermelői zöldségekkel viszont pontosan olyan, mintha a vegán étrendet a gyorséttermi láncok hamburgereivel próbálnánk összevetni…
Mindezek ellenére kétségkívül egy elgondolkodtató doksit kapunk, ha rászánjuk magunkat a minisorozat megtekintésére. Márpedig érdemes akkor is megnézni, ha fenntartásokkal kezeljük a vegán propagandát, s ha csak egy más perspektívából vizsgálnánk meg étkezési szokásainkat. Hogy a kutatás milyen eredményeket szült, hogy melyik étrend milyen hatással volt a kardiovaszkuláris mutatókra vagy éppen az alanyok mentális egészségére, arról nem is rántanánk le a leplet – annyit viszont elárulhatunk, hogy akadtak azért meglepő eredmények. Az bizonyos, hogy ha belevágsz a mindössze 4 részes dokisba, elgondolkodtató élmény lesz, ami után egy kicsit biztosan te is másképp tekintesz majd a tányérodra kerülő élelmiszerekre.
Nyitókép: Netflix
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Éljünk soká! A Kék zónák és a boldog élet 9 titka
- 5 szuper recept, ha belevágnál a veganuárba
- Több éven át tartó kutatás után kiderült, ez a legegészségesebb gyümölcs
