Ne hagyd, hogy a traumák átvegyék az irányítást az életedben, mert könnyen megbetegíthetnek.
Már a trauma kifejezés önmagában is sokkoló tud lenni, engem például akkor is kiráz a hideg, ha a hírekben beszámolnak egy esetről. A traumák negatív hatásai az idővel felhalmozódhatnak, és ha ezeket hosszasan tárolja a szervezetünk, akár testi, akár lelki vagy érzelmi síkon, azok előbb vagy utóbb, de biztosan megbetegítenek. A téma egyik legelismertebb szakértője és számos könyv szerzője, Máté Gábor az egyik legautentikusabb szaktekintély, aki a témában megszólalhat.
„Háziorvosként és palliatív, (azaz kizárólag a tünetek megszüntetésére irányuló gyógyítás) orvosként azt vettem észre, hogy nem véletlen, hogy ki és miért ki betegedik meg. Az emberek gyermekkori érzelmi traumái jelentős súllyal köszönnek vissza a felnőttkori betegségeikben” – fogalmaz a szakember. „Akár krónikus fáradtságról, akár más autoimmun betegségekről, például reumás ízületi gyulladásról, szklerózis multiplexről vagy rosszindulatú daganatokról, depresszióról, szorongásról vagy pszichózisról beszélünk, kezdtem észrevenni, hogy ezek a betegségek nem véletlenszerűen következnek be” – mondja a tapasztalatait összegezve Máté Gábor.
Érthetőbben fogalmazva, a múlt feldolgozatlan traumái jelentős hatással vannak mind a testi, mind a mentális egészségünkre. A traumák alatt nem csak nagy dolgok értendők, a legkisebb is hatással lehet ránk, hosszú éveken, évtizedeken keresztül. Ha van ilyen, feldolgozatlan, korábbi sérelmekből adódó traumád, akkor érdemes foglalkozni velük, hogy ne mérgezzék a szervezetedet tovább.
Máté doktor három tanácsa a pszichológiai sebek gyógyítására:
Értsd meg a többgenerációs traumát
„A traumák kilencvenöt százaléka többgenerációs. Ezek akaratlanul is tovább vihetők. Ez azt jelenti, hogy a traumád valójában a szüleidtől (vagy nagyszüleidtől) „kapott” feldolgozatlan és megoldatlan örökség, amelyet te is tovább cipelsz”. Ilyenkor azt kell felmérni, hogy hogy lehet azonosítani és kezelni egy olyan traumát, ami tulajdonképpen nem is a tiéd? A megoldás kulcsa ilyenkor valójában a befelé figyeléssel kezdődik. „Minél jobban megértik az emberek saját traumáikat, annál tisztábban látják mások traumáit” – mondja Maté Gábor. „Az idegrendszerben van egy emlék, amely nem feltétlenül tudatos, de a seb, amit okoz, a jelenben is megjelenhet.” A szakember ebből kiindulva sokszor teszi fel a pácienseinek azt a kérdést, hogy: „mikor voltak valakivel legutoljára idegesek?” Abból ugyanis, hogy kit mi tud felidegesíteni, bármennyire meglepő, számos gyerekkori trauma kiolvasható.
Támaszkodj a kapcsolataidra
A minőségi és bizalmi kapcsolatok az élet minden területén fontosak, így a traumából való kilábalásban is nagy szerepük lehet a barátoknak. „Biológiánk a pszichológiai állapotunktól függ, és ezt befolyásolják, a társas kapcsolataink is”. Az ember társas lény, nem véletlen, hogy idegenkedünk a magánytól. Emiatt nem véletlen az sem, hogy a tartós magány állapotát a halálozás tekintetében kockázati tényezőnek is tartják, „mert aki magányos, az hamarabb lesz beteg, és ebből következik, hogy hamarabb halhat bele a betegségébe”. Ezért is különösen fontos, hogy legyenek körülöttünk barátok, akik azt a minőségi szintet képviselik, amire szükségünk van. A jó barát pedig nemcsak a jóban, a rossz periódusokban is mellettünk áll.
Tanulj meg nemet mondani!
Hát igen, az az a mondat, ami elméletben mindenkinek megy, de a gyakorlatban már sokkal kevésbé. „Nagyon gyakori, hogy nem tudunk, merünk, vagy akarunk nemet mondani, még olyan dolgokra sem, amelyekről tudjuk, hogy az lenne számunkra a jó megoldás. A természet célja, hogy mindannyian független emberré fejlődjünk, akinek saját érzése van arról, hogy mit akar és mit nem”. Mert valójában mi is történik az életben? Gyerekkorunktól fogva azokat az információkat hozzuk magunkkal, hogy mikor mit kell betartanunk, elfogadnunk, függetlenül attól, hogy az nekünk jó-e, vagy sem. „Elnyomjuk a saját akaratunkat, saját szükségleteinket, saját nézőpontunkat, és másokat szolgálunk. Ennek eredményeként pedig folyamatosan kényelmetlenül érezzük magunkat, ha nemet mondunk. És ez azért is problémás hosszútávon, mert egy idő után az igeneid sem fognak semmit jelenteni. ha csak azért mondasz igent egy bármire, mert úgy érzed, azt várják el tőled, annak idővel komoly élettani hatásai lesznek a szervezetedre”.
Ezért is tartja fontosnak a szakember, hogy meg tanuljunk egészséges határokat szabni saját magunknak. A témával kapcsolatban bővebben olvashatsz Máté Gábor legújabb könyvében, melynek már a címe is beszédes: Normális vagy.
Forrás: mindbodygreen.com
Nyitókép: Image Source / Getty Images
