„A magyarok nagyon félnek a hidegtől” - ezt a mondatot nemrég egy Youtube-videóban hallottam, amelyben egy amerikai lány mesélt a magyarországi tapasztalatairól. De vajon tényleg ennyire félelmetes és betegítő a hideg?
A külföldön, főleg az északi országokban élő ismerőseim gyakran mesélik, hogy amikor a helyiek még pólóban szaladgálnak, a magyar gyerekek már állig felöltöztetve, kabátban, sapkában, sálban mennek iskolába – a szüleik attól félnek, hogy a hidegben megfázhatnak. – A komolyabb felső légúti betegségek cseppfertőzéssel vagy testi érintkezéssel terjednek. Ránk tüsszentenek a buszon, vagy az óvodás gyerekünk hozza haza a vírusokat az óvodából, esetleg a gyakran látogatott közintézmények, bevásárlóközpontok kilincséről ragad a kezünkre a kórokozó – mondja Dr. Csordás Ildikó háziorvos. A doktornő azt is hozzáteszi: a hideg annyiban segíthet rá a megbetegedésre, hogy átmenetileg kissé gyengíti az immunrendszert, amely ilyenkor – az áthűlt orrnyálkahártyával együtt – kevésbé ellenálló a kórokozókkal szemben. Ráadásul a náthát és influenzát okozó rhinovírusok számára épp a téli, nulla fok körüli hőmérséklet az ideális a szaporodáshoz. Ezért vannak mindig télen a nagy influenza- és egyéb felső légúti járványok, annak ellenére, hogy cseppfertőzéssel akár a legnagyobb kánikulában is kaphatunk náthát.
Megfázás, nátha, felfázás
Háziorvos szakértőnk szerint, ha a hőmérséklethez mérten nem vagyunk eléggé felöltözve, vagy túl sokáig tartózkodunk a hidegben, a vírusok hatására kialakulhat a „klasszikus” nátha. Ilyenkor jön az a tipikus orrfújós, rossz közérzettel járó betegség, amikor 2-3 napig vízszerű váladék folyik az orrunkból. A láz ebben az esetben nem igazán jellemző, de érdemes gondoskodni a nyugalomról, pihenésről, a sok folyadék fogyasztásáról, és gyakori orrfújással segíteni a váladék kiürülését. Az orrfolyás ugyanis épp annak a jele, hogy a testünk igyekszik megszabadulni a kórokozóktól. A sűrű orrváladék, a köhögés, a torokfájás, a láz már annak a következménye, hogy a legyengült szervezet olyan baktériumokkal találkozik, amelyek szövődményeket okozhatnak, ilyenkor mindenképp forduljunk orvoshoz.
A „megfázás” egy másik típusa a nők által jól ismert hólyaghurut, amely nagyon sokszor annak a következménye, hogy harisnya, zokni nélkül vagyunk, vagy télvíz idején vékony cipőben járunk, hideg vízben fürdünk. Ezzel a betegséggel mindenképpen érdemes azonnal orvoshoz fordulni, nehogy vesemedence-gyulladássá fajuljon. Ráadásul, akinél előfordult a hólyaghurut, annál egy ideig gyakrabban visszatérhet.
Nem kell félni a hidegtől!
A hidegtől félni tehát nem kell, de védekezni ellene igen. Az pedig kifejezetten rossz megoldás, ha a lehető legkevesebbet tartózkodunk a szabadban, és a gyerekeket sem visszük ki elég gyakran. A zárt, zsúfolt helyeken ugyanis még gyorsabban terjednek a vírusok, baktériumok. Ráadásul a hideghez hozzá lehet szokni, a hidegben, szabadban végzett mozgásnak, a téli sétának, gyaloglásnak, kirándulásnak pedig immunrendszer-erősítő hatása is van.
Dr. Csordás Ildikó szerint a lényeg a megfelelő öltözet, a réteges öltözködés. Mindig legyen mit felvenni vagy levenni. – Nem vagyok híve a harisnyanadrágnak a nadrág alá – mondja a doktornő – inkább egy laza overál kerüljön felülre, amit ha kell, le lehet vetni. Az a legjobb, ha nem fázunk, de nincs is melegünk. Ehhez persze ismerni kell a gyerekünket és magunkat, vannak fázósabbak, és vannak, akik jobban bírják az alacsony hőmérsékletet. Ha intenzíven mozgunk, például korcsolyázunk, és eközben kimelegszünk, mindig legyen nálunk egy plusz réteg száraz ruha, például egy pulóver, amit mozgás után fel lehet venni.
A gyakori szellőztetés is fontos – néhány perc kell csupán hozzá, hogy oxigén-dúsabb legyen a szoba levegője, ennyi idő alatt nem hűl ki a lakás. Az oxigén viszont lételemünk, tehát időnként muszáj beengedni a friss levegőt.
A hideghez egyébként hozzá is lehet szokni. Időnként elképesztő felvételeket is lehet látni az interneten arról, hogy például az orosz óvodásokat pár perces, „aligruhás” szabadtéri játékkal szoktatják az extrém hőmérséklethez. Az északi országokban élők általában nem ennyire drasztikusak, viszont a mínuszok nem tartják őket a szobában: a gyerekek és a felnőttek is sokat vannak kint a szabadban, a természetben. Ennek ellenére nem gyakoribbak közöttük a meghűléses betegségek, mint a mi éghajlatunkon.
Nyitókép: Westend61/Getty Images
