Tudtad, hogy Hamupipőke egyiptomi királynő volt?

Te is úgy tudod, hogy Hamupipőke népszerű meséjét a Grimm testvérek írták? Akkor repülj most velünk jóval messzebbre térben és időben, hogy megismerd az eredeti Hamupipőke történetét.

Jól tudod, hogy a Grimm fivérek Aschenputtel címmel írták meg Hamupipőke történetét, ami a Gyermek- és családi mesék (Kinder- und Hausmärchen) című gyűjteményükben jelent meg, 1812-ben. A francia meseíró Charles Perrault viszont már jóval korábban, Cendrillon ou La petite pantoufle de verre (Hamupipőke, avagy a kis üvegcipellő) címmel, a Lúdanyó meséi (Les Contes de ma Mère l’Oye) című, 1697-es gyűjteményében kiadta. De hiszed, vagy sem, a mese eredete még régebbre nyúlik vissza, egészen az ókori Egyiptomig.

Legendás eredet

I.e. 7 körül a görög Sztrabón jegyezte fel Geographica című művében a 17. könyv 33. részében annak a gyönyörű lánynak, Rodopénak (rózsás arcú) a történetét, aki a ma ismert mesehős elődje volt. Görögországban született, de serdülő lány korában kalózok rabolták el, aztán eladták Egyiptomban rabszolgának és egy öregemberhez került szolgálónak. A házban szolgáló többi cseléd kinevette és kiközösítette szőke haja és zöld szeme miatt. És azért is, mert arca könnyen kipirult a napon, míg az ő bőrük rézszínű volt.

Nehéz sors

Barátai a Nílus-parti állatok voltak: amikor ideje engedte, szívesen táncolt nekik. Egyik nap a gazdája meglátta és annyira lenyűgözte a tehetsége, hogy megajándékozta egy arany-vörös szandállal. Persze, ez csak fokozta a többi lány ellenszenvét és irigységük tárgyává vált. Amikor a fáraó Memphiszbe látogatott, minden alattvalóját nagy lakomára látta vendégül. Rodope gazdája egész házanépét magával vitte, köztük Rodopét is szerette volna. De a többiek arra kényszerítették szegényt, hogy befejezze a házimunkát, így lemaradt arról, hogy eljusson a lakomára. Szomorúan lement a folyóhoz, hogy meglátogassa állat barátait és hogy megfürödjön. A parton levetette szandálját, de az egyiket felkapta egy sólyom és elrepült vele.

Ki bújt a sólyom bőrébe?

A lány nagyon elkeseredett, hiszen ez volt az egyetlen értéke. Hazament és a megmaradt fél pár szandált a ruhái közé rejtette. Tudta, hogy társai ezentúl még jobban fogják gúnyolni, azonban arról sejtelme sem volt, hogy a sólyom maga Hórusz isten volt! Ezalatt a fáraó unottan üldögélt a vendégeskedés közepette, amikor a sólyom egy szandált ejtett az ölébe. Egyből tudta, hogy maga Hórusz küldött neki jelet, így azonnal elkezdte keresni a szandál gazdáját egész Egyiptomban. Nem csak követeket küldött mindenfelé, hanem ő maga is csónakba ült, hogy végigutazzon a Níluson és rátaláljon arra a lányra, aki a szandált viselte.

A boldog végkifejlet

Egy szép napon meg is érkezett ahhoz a házhoz, ahol Rodope lakott, és persze, a cselédsereg azonnal tudta, hogy ki a szandál tulajdonosa, de nem árulták el, a lány pedig nem mert a fáraó közelébe menni. Ráadásul arra kényszerítették őt, hogy bújjon el a nádasban, mialatt ők felpróbálják a lábbelit. A fáraó már csüggedten menni készült, amikor meglátta a rejtőzködő lányt, akivel felpróbáltatta a szandált. Ő felbátorodva megmutatta neki a párját is, így egyértelművé vált, hogy az ő tulajdona. A fáraó azonnal kinyilatkoztatta, hogy feleségül veszi és királynővé teszi. Az irigyek számára is megvolt a válasza, akik idegennek kiáltották ki a lányt, felelete szerint, ő a legegyiptomibb, hiszen szeme olyan zöld, mint a Nílus, haja, mint a papirusz, a bőre pedig rózsaszín, mint a lótusz virága. Így lett a sanyarú sorsú kis cselédlányból Egyiptom királynője.

Csodás történet, ugye? Én személy szerint pedig már alig várom, hogy az unkám már olyan nagy legyen, hogy mesélhessek neki. Természetesen a Hamupipőke sem fog kimaradni, de szerintem ezzel a csodálatos legendával is meg fogom ismertetni.

Fotó: imdb/ Disney

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk: