Hogyan alakítják a márkák a „szemetet” illatos, jó minőségű parfümmé? Miért fenntarthatóbbak az upcycled illatok? Megannyi kérdés felmerülhet benned ezzel a trenndel kapcsolatban, amelyekre most választ adunk.
A fenntarthatóság napjaink egyik legégetőbb kérdése: szinte minden iparágban arra törekszenek, hogy csökkentsék a szén-dioxid-kibocsátást és visszaszorítsák az előállított hulladék mennyiségét. Ezért a vállalatok innovatív és környezetbarát módszereket fejlesztenek ki az alapanyagok beszerzéséhez és a termékek előállításához. Ez a szépségiparban sincs másképp, ahol most egy új „zöld” fejezet veheti kezdetét – a felelősségteljes parfümgyártás és az upcycled illatok korszaka.
Upcycling, azaz értéknövelés
Amennyiben még nem hallottad ezt a fenntarthatósági kifejezést, felmerülheted benned a kérdés: mi a különbség az upcycling és az újrahasznosítás (azaz recycling) között? Az újrahasznosítás során egy használati tárgy kap egy második életet (általában ugyanazt a funkciót tölti be, mint korábban), az upcycling technikák viszont a hulladékból vagy haszontalan tárgyakból készítenek olyan termékeket, amelyek egy jobb minőséget, magasabb értéket képviselnek. A ruhaiparban már régóta megfigyelhető, hogy a márkák viselésre alkalmatlan ruhadarabokat, szövetmaradványokat és díszítéseket használnak fel új ruhák és kiegészítők elkészítéséhez. Ez egy remek példa az upcycling-ra. A szépségiparon belül is megjelent már ez a fogalom, hiszen vannak olyan kozmetikumok, amelyekben használt kávézacc vagy lanolin, a gyapjúmosás mellékterméke található. Az illatgyártásban viszont nem sok szó esett erről a környezetbarát megoldásról. Egészen eddig.
Az upcycled parfümök lényegében olyan termékek, amelyeket hulladékból és más melléktermékekből származó esszenciákkal, illatanyagokkal állítanak elő. Egy upcycled parfümöt otthon könnyedén elkészíthetsz, ha az alapolajhoz használt gyógynövényeket, fűszereket vagy maradék gyümölcshéjat adsz. Viszont a nagyobb márkáknak sokkal bonyolultabb beépíteni ezt a technikát a gyártási folyamatba, ha egy eladható, nagy mennyiségben legyártható és tartós terméket szeretnének létrehozni.
Mi a gond a hagyományos módon gyártott parfümökkel?
Az illatszerek összetevőinek beszerzése mindig vitatott topik volt. A legtöbb hozzávaló természetes forrásból származik, mint például a virágok, a fűszerek, a gyümölcsök, a fa és a gyanták, de a kereslet miatt számos növényből – például a szantálfából és az agarfából – túl sokat takarítanak be ezzel veszélyeztetik a biodiverzitást. Arról nem is beszélve, hogy a szépségipar a történelem során a pézsmaszarvasoktól, a cibetmacskáktól, a bálnáktól és a hódoktól származó állati eredetű összetevőket használta fel, bár ezeket mára többnyire szintetikus anyagok váltották fel.
Ma már a legtöbb parfüm – az olcsó és a luxuskategória egyaránt – nagy mennyiségben tartalmaz mesterségesen előállított illatanyagokat. Ezekkel utánozhatják a drágább illatjegyeket, illetve azokat, amelyek nagyon ritkák vagy nem érhetők el a természetes alapanyagokkal. Hangsúlyoznánk, nem minden szintetikus összetevő káros, de sok tartalmaz VOC-t (illékony szerves vegyületet), amely a napsugarak hatására elpárolog, a keletkezett gázok pedig az emberi egészségére és a környezetre egyaránt veszélyesek. Egy 2018-as tanulmány szerint a fogyasztási cikkekből, például a parfümökből, a légfrissítőkből, a festékekből és a ragasztókból kibocsátott VOC-k ugyanolyan károsak a környezetre, mint a kipufogókból származó szén-dioxid.
Ezek az okai annak, hogy egyre inkább a természetes forrásból származó illatanyagok többszöri felhasználására törekszenek. Ugyanis az upcycling közvetlenül csökkenti a gyártási folyamat során keletkező hulladék mennyiségét, és ha szélesebb körben elterjed a módszer, akkor kevesebb vadonatúj alapanyagra lesz szükség.
Miből készülnek az upcycled parfümök?
Néhány luxusmárka, például az Etat Libre d’Orange és a St. Rose kínálatában már helyett kapott néhány upcycled parfüm. Mindkét illat kifejlesztésében a Givaudan – a világ egyik legnagyobb íz- és illatgyártója – segédkezett. A termékekhez olyan rózsaszirmokat és cédrusfát használtak, amelyből egyszer már kivonták az illatjegyeket, de ezután sem dobták ki őket, hanem újra felhasználták. Az Etat Libre d’Orange elsőként mutatta be az upcycled összetevőkből készült illatot, amely a szellemes I Am Trash (magyarul Szemét vagyok) nevet kapta. „Nem vagyunk ökológiai zsenik, de a józan ész azt diktálta, hogy el kell kezdenünk olyan nyersanyagokat felhasználni, amelyek szó szerint a kukába kerülnének” – mondta Olivier Mariotti, az Etat Libre d’Orange ügyvezető partnere. „Az iparágunk túl sok szén-dioxidot termel a termékek előállítása és szállítása közben, de a hulladék rózsaszirmok összegyűjtésével és újabb felhasználásával tehetünk ez ellen.”
A kisebb márkáknak – amelyek nem feltétlenül működnek együtt a nagy illatgyártókkal – még találékonyabbaknak kell lenniük, ha fenntarthatóvá szeretnének válni. Szerencsére az upcycling hulladék nem csak az illatiparból származhat. Ellis Brooklyn egyik terméke, a Salt Eau de Parfum számos ilyen összetevőt tartalmaz. Például a fűszergyártóktól beszerzett maradék kardamomhüvelyt és a bútorgyártás melléktermékét, a cédrusfa fűrészport is felhasználja az illatszerben. Az alapító, Bee Shapiro emellett arra törekszik, hogy zöld kémiai folyamatokkal tovább csökkentse a parfümök ökológiai lábnyomát.
Ugyanolyan jó az illatuk, mint a hagyományosnak?
Valószínűleg benned is felmerült a kérdés: a „szemétből” származó összetevőkkel ugyanolyan finom és erőteljes illatot tudnak elérni, főleg, ha korábban egyszer már desztillálták őket? Igen. Sőt, néha még érdekesebb illatot eredményez az upcycling, mint az eredeti módszer. „Először én is aggódtam, hogy nem lesz-e túl enyhe az illatjegy, de épp az ellenkezője történt” – mondta Belinda Smith, a St. Rose alapítója. „Az upcycling egyedülállóvá, és intenzívebbé teszi az összetevő bizonyos aspektusait, ezzel pedig könnyen befolyásolhatjuk az illatjegyeket.” Tehát parfümkészítők számára az upcycled összetevők egyedülálló lehetőséget kínálnak arra, hogy új illatkombinációkat fedezzenek fel. Smith reméli, hogy a friss, kreatív illatok a fogyasztók számára is még vonzóbbá teszik a fenntartható parfümöket.
Valóban ez lenne a fenntartható szépségipar jövője?
A legtöbb szakértő szerint nagy az esélye annak, hogy ez a trend teljesen átformálja a szépségipart. „Ezt a technikát egyre több összetevőnél alkalmazzák, és egyre több formulában jelenik meg” – mondta Mariotti, aki úgy gondolja, biztosan nem csak egy rövid életű trendként fogunk emlékezni az upcycling parfümökre. De hozzáteszi, mint minden trend esetében, nemcsak a gyártókon, hanem a fogyasztókon is múlik, lesz-e jövője a trendnek. Sokan attól tartanak, hogy a népszerűsége miatt a parfümiparban is felüti a fejét a greenwashing, vagyis a hagyományos termékek fenntartható opcióként való reklámozása.
Mi azt mondanánk, hogy az upcycled illatok iránti elkötelezettség egy apró lépés a zöldebb szépségipar felé, de vannak más tényezők, amelyeket ugyanolyan fontos figyelembe venni a vásárlás előtt. A márka elegendő ilyen anyagot használ ahhoz, hogy fenntarthatónak lehessen nevezni őket, vagy csak marketing fogásként használják a kifejezést? A többi összetevőt fenntartható forrásból szerzik be? Összességében a bolygó érdekeit nézik és tesznek is a környezetvédelemért? Mindenestre jó látni, hogy valóban egyre több olyan kezdeményezés és ötlet jelenik meg az iparágban, amely egy szebb jövőért harcol.
Nyitókép: Louis Vuitton
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:
- Egy ember évente 35 kiló textilhulladékot termel – Mit tehetünk mi magunk a fenntarthatóbb életért?
- A csúcsgasztronómia és a parfümgyártás kulcsösszetevője: a titokzatos tonkabab két arca
- „Miért ne képviselhetne értéket az, amit szemétként azonosítunk?” – Ferencz Borbála a fenntartható divat jövőjéről (is) mesélt
