Ha egy új csoporthoz csatlakozom, és valamiért be kell mutatkozzak mindig így kezdem: Mészégető Marcsi vagyok, 31 éves és újságíró. Vicces, hogy a nevem után - valamiért azt gondolom - a korom a legmeghatározóbb infó rólam másoknak.
Legalábbis, ha nem lenne fontos, akkor nem említeném meg, persze mindenki mással egyetemben. Pedig, ha jobban belegondolunk, mit is számít a kor egy olyan társadalomban, ahol a hírességek 50 évesen ugyanúgy néznek ki, mint 20 évvel korábban, vagy ahol az elhízásnak és a krónikus betegségeknek köszönhetően sokan jóval idősebbnek néznek ki a valós életkoruknál. Lakatos Péter most megjelent Kortalanul! című könyve kapcsán ezeket a témákat feszegettük.
Biológiai vs. valós kor
Korábban már írtunk arról, hogy a valós kor és a biológiai életkor ritkán egyezik meg. Utóbbit az orvosok egy sor vizsgálat segítségével állapítják meg. Számításba veszik az egészségi állapotot, a környezeti tényezőket, az öröklött mintákat. „Biztosan mindenkinek – kezdi Lakatos Péter, erőnléti szakértő, több könyv szerzője – van olyan ismerőse, aki 10-15 évet simán letagadhatna. Sokszor a jó genetikára fogjuk, pedig azon túl egy sor egyéb tényező is szerepet játszik abban, ha valaki jól tartja magát. Az az érdekes ebben a jelenségben, hogy ez igazán 70-80 évesen lesz áldás, mikor mások már rég a különféle krónikus betegségekben szenvednek, addig az, aki jól tartja magát még vígan éli a világát.” Azt gyakran elfelejtjük, hogy a fiatalos külső fiatalos belsőt takar, azaz ha valaki fittnek tűnik, azért van, mert odafigyel az egészségére is. Bár rendszerint a külsőnkből indulunk ki, a hanyag tartás, a hajlott hát elsősorban nem azért rossz, mert csúnyán néz ki, hanem mert nagyon komoly egészségügyi következményei lehetnek.
Nincs új a nap alatt
Persze időről-időre felüti a fejét egy-egy új diéta vagy mozgásstílus, a valóság azonban az, hogy minden a korábbiak kombinációján vagy újrafelfedezésén alapszik. „Nagyon furcsa, hogy például egy olyan, bizonyítottan egészségmegőrző és öregedést lassító módszernek, mint az időszakos böjtölésnek szüksége volt arra, hogy az emberiség újra elismerje. 2016-ban a japán sejtbiológus Yoshinori Ohsumi kapta az orvosi Nobel-díjat, azért mert rájött, ha az ember egy héten legalább egyszer 18 órát böjtöl, azzal mentesíti a sejteket az emésztési folyamatok alól, és képesek beindítani az öngyógyító folyamatokat. Ehhez képest, 2020-ban Magyarországon még mindig nagyobb divat megvonni magunktól bizonyos ételeket, mint betartani azt, hogy kevesebb időt szánjunk az étkezésre. Könnyen előfordulhat, hogy mire ez a trend elér a felhasználó szintjére, eltelik 10-20 év. Azt már mindenkinek magának kell eldöntenie, hogy van-e erre ideje.” – mondja Péter.
Az egészséges életmódot nem szabad elodázni
A hiteles online magazinoknak és könyveknek már csak azért is van létjogosultságuk, mert képesek kiszűrni azt az elképesztő információs zajt, ami jelenleg az egészséges táplálkozás és mozgás témakörében van. „Az információ mennyisége helyett az információ minőségére kellene helyeznünk a hangsúlyt. Nézzünk utána, kitől származik az infó, az illető hiteles a témában, illetve fűzi-e bármiféle érdek ahhoz, hogy eladjon nekem egy bizonyos terméket vagy életmódot. Számomra érthetetlen, hogy miért hiszik el az emberek jobban azt, hogy a fogyáshoz az a legjobb, ha x ideig káposztalevesen élnek, mint azt, hogy az időszakos böjt segít a probléma megoldásában. Persze, tudom, az utóbbitól nem gazdagszik meg senki.” A tudatosság természetesen fontos, ha az egészségünkről van szó, ehhez azonban az is hozzátartozik, hogy időben kapjunk észbe. Az öregedés nem 50 éves korunk után következik be, folyamatosan öregszünk, már fiatalon is tehetünk azért, hogy 60-70 évesen is fittek legyünk. „Sajnos az a tapasztalatom, hogy az kezd el figyelni az egészségére, aki valamiféle betegséget átélt. Futunk a szekér után, és bízunk abban, hogy még nem késő, hogy lelassítsuk a kerekeket. Minél hamarabb érdemes lenne alkalmaznunk a mozgás, étkezés, alvás és a mentális egészségünkhöz kapcsolódó egyszerű stratégiai lépéseket. Amint belátjuk, hogy bizony rendszeresen kell mozogni, hogy nem az alvásból kell elcsípni azt a plusz időt a munkához vagy, hogy érdemes lenne kisebb étkezési ablakokat tartani, komoly lépéseket tehetünk az öregedés lelassításáért és persze az egészségünkért.”- teszi hozzá a szakértő. Éppen ideje lenne, hogy a hosszú élet titkának keresése mellett a hosszú és egészséges élet titkát helyezzük a középpontba. Ugyanis, valószínűleg nem az a célunk, hogy évtizedeket éljünk le az életünk végén krónikus betegségekkel küzdve. Az egészséges időskor közel sem utópia, persze, hogy beteljesüljön, már ma érdemes összekapnunk magunkat, ebben segít Péter könyve is.
A Jaffa Kiadó gondozásában megjelent a Lakatos Péter Kortalanul! című könyve.
Nyitókép: JPM/GettyImages
