Bár kétségkívül vannak dolgok, amelyekre jobb, ha nem emlékszünk, a memóriánk nem feltétlenül jó dolgában szelektál.
Ismerős az érzés, amikor valaki megörül neked, a nyakadba ugrik, te pedig állsz teljesen lefagyva, mert nem jut eszedbe, hogy mi a neve, ki ő, és honnan ismered? Vagy amikor felforgatod az egész házat, mert nem találod az egyébként mindig ugyanoda tett kocsikulcsot? Jobb esetben ilyenkor egy legyintéssel elintézzük, de van, aki rögtön a legrosszabbra gondol, és a feledékenység kapcsán rögtön a kezdődő demenciára, vagy az Alzheimer-kórra gondol.
Ez a típusú probléma bármelyik életkorban gyakran előfordulhat, de nincsen világvége, „csupán” átmeneti a memóriazavar. A New Jersey-i Hackensack Egyetem pszichiátere, Gary Small tapasztalatai szerint akár a COVID-19 világjárvány hatása is lehet a probléma. „A világjárvány alatt nagyon komoly elszigeteltségben éltünk, ennek utóhatása is okozhatja ezt az állapotot. Valójában most kezd visszaállni az életünk a normálisnak mondható kerékvágásba, szinte szoktatjuk magunkat vissza a korábbi életünkhöz” – mondja a szakember. Az átmeneti memóriazavar minden logikusnak tűnő elgondolás ellenére nem korosztályi kérdés, már a 20-as életévekben is előfordulhat. De nem árt tudni, hogy mik az okai és mit lehet tenni ellene.
A korral járó memóriavesztés fő okai:
1. Az agy térfogata zsugorodik
Bizony, ez nem túl jó hír, de minden évtizeddel romlik 2%-ot a memória. Ez, ha számtanilag nézzük, nem tűnik veszélyesnek, csupán annyi a jelentősége, hogy tudomásul kell venni, a fiatalnak számító 30-as éveinkben, a 20-as évekhez képest is már rosszabb a memóriánk. És ez így megy tovább az életkor előrehaladtával, mivel az agynak az emlékeket tároló része zsugorodik.
2. Egészségügyi állapot
Az orvosok már a fiatalabb generációt is folyamatosan figyelmeztetik a rendszeres vérnyomásmérés fontosságára. Ha ugyanis tartósan eltér a normális értéktől, az számos egészségügyi probléma kiváltója lehet. Többek között „a kezeletlen magas vérnyomás beszűkíti és elzárja az artériákat, beleértve ebbe az agyi artériát is. Ha ez hosszútávon fennáll, az nagyobb esélyt ad a demenciának is” – fogalmaz egy másik szakorvos, Dr. Fouthi. A szintén népbetegségnek számító magas koleszterinszint sem kedvez az agynak: beindítja annak a fehérjének a működését, amely kulcsszerepet játszik az Alzheimer-kór kialakulásában.
Az alvási problémáknál is sokszor csak legyintünk, pedig ha tartósan fennáll, akkor az is nagymértékben károsíthatja az agyat. De a hallásproblémáknál sem érdemes hosszasan várni arra, hogy magától elmúlik, érdemes minél hamarabb szakorvoshoz fordulni, mert kutatások alapján a hallás és a demencia között is van összefüggés.
3. Fránya hormonok
A pillanatnyi vagy tartósabb feledékenység nem véletlenül gyakoribb azokban az élethelyzetekben, amikor a hormonok „átveszik az uralmat” felettünk. A terhesség vagy a menopauza időszaka is előidézheti a memória pillanatnyi zavarát, „köszönhetően” az ösztrogén hormonok átmeneti csökkenésének.
5 módszer, amely segítheti a memóriát
Természetesen az életkorral szorosan együtt járó memóriavesztést nem tudjuk befolyásolni, de ez nem jelenti azt, hogy feltartott kézzel kell várni a változást. Mit tehetsz, hogy az agyad minél tovább friss maradjon?
1. Sportolj!
Mivel az agy egyharmada erekből áll, nem meglepő, hogy a fizikai állapot és az agy térfogata között szoros kapcsolat van. Számos vizsgálatot végeztek ebben a témában, és mindegyik egyértelműen arra jutott, hogy azok az idősebb emberek, akiknek jelen van a mindennapjaikban a sport, azoknál nemhogy kisebb mértékű agyi zsugorodást, sokszor még növekedést is mértek.
2. Állj fel gyakrabban!
Rengeteg problémánk Alfája és Omegája, hogy túl sokat ülünk. Ráadásul rossz széken, rossz tartással. Egy pár éve készült tanulmány rámutatott, hogy azok, akik naponta 3-7 órát ülnek egyhuzamban, jelentősen elvékonyodott a középső halántéklebegyük. Ez egyenes út a demencia felé.
3. Csökkentsd a stresszt!
Igen, ez jól hangzik, és mindenre rá lehet húzni. De sajnos tényleg igaz, mivel a stressz nemcsak mérgező, hanem egyenesen pusztítja az agysejteket. Szintén vizsgálatok támasztják alá azt a szomorú tényt, hogy az éveken, évtizedeken át folyamatosan stresszben élő egyéneknél jóval magasabb számban alakul ki a demencia. A meditáció, a jóga gyakorlása nagymértékben csökkentheti a stresszt, és jó hír, hogy ezeket soha nem késő elkezdeni. Akár már ma is!
4. Nem mindegy, mit eszel!
Sok újat ezzel sem mondunk, ahogy szinte minden probléma esetén hatásos lehet, itt is elengedhetetlen az egészséges étkezés. A mediterrán étrend, amely tele van gyümölcsökkel és zöldségekkel, kifejezetten jó hatással van a szervezetre, érdemes egy héten kipróbálni, érezhető lesz a különbség. A jól megválasztott étrendben található egészséges zsírok csökkentik az agy gyulladását, a sok hasznos élelmiszerben található antioxidánsok pedig segítenek megvédeni az agysejteket. De már az is hatalmas előrelépés, ha kevesebb feldolgozott élelmiszer kerül a tányérra.
5. Ne sajnáld az időt az alvásra!
„Az alvás lehetővé teszi az agy számára, hogy eltávolítsa a számára mérgező anyagokat, amelyek növeli az Alzheimer-kór kockázatát” – mondja ki egyértelműen Dr. Small. Amíg alszunk, az agyunk sejtjei kapcsolatban vannak egymással, a rövid és hosszú távú memóriáért felelős sejtjeink egymás erősítésével vannak elfoglalva. Ezért van az, hogy egy kiadós alvás után nemcsak pihentebbnek, de frissebbnek és aktívabbnak is érezhetjük magunkat. Nem véletlen, hogy ilyenkor jóval több dolog eszünkbe jut.
Forrás: livestrong.com
Nyitókép:Westend61/GettyImages
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Könyvbe gyűjtötték azokat az IKEA hackeket, amelyek megkönnyítik a demenciával élők mindennapjait
- 8 szokás, amit a világ legidősebb emberei ajánlanak a hosszú, egészséges élethez
- A világ azon pontjain, ahol a legmagasabb az átlagéletkor ezt a 4 reggeli rutint tartják be az emberek
