Immár tizedik alkalommal rendezik meg Budapest irodalmi ünnepét, azonban a koronavírus-járvány miatt a jubileumi alkalmat online tartják meg június 3. és 7. között. A fesztivál céljairól és az új helyzet kihívásairól Valuska László mesélt nekünk.
„2011-ben egyáltalán nem gondolkodtunk abban, hogy érdekes lesz-e nagyobb tömegek számára a Margó. Az olvasás, az irodalom volt a fontos, és hogy egyszer úgy valósítsunk meg egy irodalmi rendezvényt, ahogy mi elképzeljük. Az elmúlt években egyre több néző lett, igazi fesztiválhangulat alakult ki, ránk zárták a Petőfi Irodalmi Múzeumot, sokáig dumáltunk és fröccsöztünk késő estig. Azt bebizonyítottuk az elmúlt években, hogy az irodalom nemcsak az olvasás közben élményközpontú, hanem fesztiválkörülmények között is” – mesélte nekünk Valuska László, a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár igazgatója, aki 2011 óta szervezi Budapest közkedvelt irodalmi ünnepét, ami az elmúlt évek során tízezreket vonzó könyves nagyrendezvénnyé vált.
„A Margóra tizenháromezren jönnek el júniusban és októberben is, de talán az a legfontosabb, hogy az írók és a nézők is örömmel jönnek, térnek vissza. Azt nehéz megmondani, mi a siker titka, de ha egy dolgot kell kiemelni, az a szöveg szeretete és tisztelete lenne. Ahhoz képest minden másodlagos, mert csak annyi lehetőségünk van, amennyit egy vers vagy regény felkínál. Azt szoktuk mondani, hogy minden irodalom, a színházat, a filmet vagy a zenét is innen közelítjük meg a Margón: mi mindig innen indulunk ki, és ide térünk vissza. A másik lényeges pont, hogy az irodalmi műfajokról hajlamosak vagyunk egymástól nagyon távol álló rétegekként vagy szigetekként gondolkodni, miközben a Margón kezdettől fogva az volt a cél, hogy ezeket a határokat elmossuk” – tudtuk meg Lászlótól, aki azt is hozzátette, mindig is mertek szélsőségekben gondolkodni, mert számukra az a legfontosabb, hogy megpróbálják különbözőképpen megszólítani az olvasókat, akik így felfedezhetik magukat egy-egy szövegben. „Ugyan nem tudjuk megmondani, hogy az egyes Margó látogatónak mi lesz a legkiemelkedőbb könyvélménye, viszont az biztos, hogy egy könyv mindenkit meg fog találni, ezért vállaljuk a felelősséget.”
A Margó Irodalmi Fesztivállal kezdetekben kiemelten a fiatalokat szerették volna megszólítani, és a mai napig az a missziójuk, hogy népszerűsítsék az olvasást a körükben. „A járványhelyzetben mindenki számára érzékelhetővé vált, mennyire technológia központú és digitális az életünk, a családi és baráti kapcsolatainkat vagy a munkánkat is Skype-on, Zoomon tartottuk életben, miközben online rendeltünk ételt, jógáztunk vagy néztünk filmet. Ez a lehetőség sajnos nem adott a társadalom minden tagja számára, de az látszik, hogy ezen az úton haladunk előre. Azokat az analóg pillanatokat keressük az olvasásban, amikor mi magunk hozzuk létre a fejünkben a díszletet, a látványt vagy a szereposztást, hiszen minden szöveg csak az olvasón átszűrve kap jelentést. Olvasó nélkül szöveg sincsen. Jó lenne a középiskolások számára megmutatni, hogy ebből a technológiai uralomból, amit a Facebook, a Google, az Instagram vagy a TikTok hoz létre, ki lehet szakadni, és az olvasás során tényleg önazonosak lehetünk, mert a szöveg mindig tükör is, aminek segítségével jobban megismerhetjük magunkat” – mondta László.
A szervezők nem titkolt célja az is, hogy megismertesse a nagyközönséggel a kortárs magyar irodalmat, ugyanis azt tapasztalják, hogy az olvasók még félve nyúlnak ehhez. „Az, hogy miképpen jutunk hozzá ma a kultúrához egy nagyon nehéz kérdés, mert látszólag szabadon választhatunk, de valójában a buborékunk erősen meghatározza olvasási szokásainkat is. A kortárs jelzővé behatárolja a magyar irodalmat, mert annyit jelent, hogy friss és aktuális, és hogy élő szerző írja. De vajon attól egy film, festmény, színdarab vagy zene más lesz, hogy kortársaink hozzák létre? Pedig ennél bonyolultabb is lehet a szó jelentése, mert sok-sok rég elhunyt szerző tud friss lenni, és leginkább azon múlik minden szöveg sorsa, hogy itt és most hogyan olvassuk, mit jelent ma nekünk” – fejtette ki László. „Elfogadhatatlan, ha a saját irodalmunkat, hagyományunkat nem ismerjük. Az angolszász popkultúra óriási hatással van ránk (én is imádom és fogyasztom is), de ha nem figyelünk arra, mi történik a saját kulturális és nyelvi közegünkben, akkor magunk is idegenként mozgunk majd a kultúránkban – másfelől egy csomó mindenről lemaradunk, ami borzasztó élmény.” A Margó igazgatója szerint sokakban kialakul egy gát az olvasással és az irodalommal kapcsolatban, ugyanis nem a legjobb módon ismerkedünk meg vele. Ahhoz tudná hasonlítani a helyzetet, mint amikor gyermekként állunk a könyvespolc előtt, és van olyan kötet, amit már egészen fiatalon elérünk, de van, ami el van zárva előlünk – és meg kell kérnünk valakit, hogy levegye nekünk. „A kultúrafogyasztás, az olvasás hatalmas nyitottságot követel. Merjünk kipróbálni könyveket, merüljünk el különböző szerzők prózájában vagy lírájában, mert általuk mindig megtudhatunk saját magunkról valami újat!” – javasolta.
A Margó Irodalmi Fesztivál idén június 3-7. között rendezik meg, és a 10. jubileumi alkalom már csak azért is különleges lesz, mert a koronavírus-járvány kirobbanása miatt ezúttal az online térben valósítják meg – szeretnék megmutatni, hogy ebben a időszakban kiemelten fontos szerepe van a kultúrának és az olvasásnak. „Mérlegeltük, mit nyerünk vagy veszítünk, ha megrendezünk egy a megszokottól teljesen eltérő Margót, és a végső érv az volt, hogy egy ilyen válsághelyzetben mindenkinek megvan a maga feladata, a miénk ez, hogy a kultúrát közvetítsük. Tudtuk, hogy el kell engednünk régóta futó, saját fejlesztésű programsorozatokat vagy népszerű koncerteket, így a határokon belül próbáljuk megvalósítani a Margóra jellemző közösségi élményt, ezért például a Bookline segítségével az is megoldódott, hogy dedikált könyveket lehessen venni, de Instagramon is lesznek közvetlenebb bejelentkezések”.
A jelenlegi helyzet nehézségei ellenére Valuska László azt is kiemelte, hogy így jelentősen több embert érhetnek el, hiszen a Margó alapvetően egy budapesti fesztivál, idén viszont kitágíthatják a „résztvevők” körét, ami izgalmas kihívás számukra. „Reményeink szerint az eddigi tizenháromezer embernél nagyságrendekkel többet tudunk majd megszólítani, már most jelezték a közösségi oldalainkon, hogy Svájcból, Németországból vagy Kanadából is követik majd az eseményeinket – ilyenre korábban nem volt lehetőség.” – árulta el László. „Igyekszem elkerülni, hogy összehasonlítgassam a hagyományos Margót az online rendezvénnyel, mert ezt egy különleges helyzetben kell megvalósítanunk, és nem gondolom azt, hogy tíz év múlva is az interneten keresztül fogjunk megrendezni – bár ezt a jelenlegi helyzetben nem lehet biztonsággal kijelenteni. Szóval jó, ha erre is felkészülünk.”
A budapesti irodalmi ünnep 2020-ban 50 programmal várja az érdeklődőket, többek között Erdős Virág, Fiala Borcsa, Krusovszky Dénes, Nádasdy Ádám, Selyem Zsuzsa, Spiró György, Szentesi Éva és Tompa Andrea új könyvének bemutatójával is. A részletes programot a Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár honlapján találod!
Nyitókép: Margó Irodalmi Fesztivál és Könyvvásár
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:
- Igaza van Marie Kondónak? Tényleg elég 30 könyv a boldogsághoz?
- „Nincs leáldozóban az irodalom!” – Ebédidő a Dob utcai KönyvBárban
- Miért jó halmozni a kiolvasásra váró köteteket?
