5 fontos lecke, amit megtanulhatsz Vanessa Kirby-től, Mundruczó Kornél Pieces of a Woman című filmjének főszereplőjétől

Az Oscar-jelölt színésznő sokat tanult a nők erejéről a magyar rendező drámájának forgatása alatt, ám akár észrevette, akár nem, az évek során ő is inspiráló példaképpé vált. Íme néhány gondolat a sztártól, amit érdemes megfogadnod!

Amikor 2020 őszén bemutatták Mundruczó Kornél Pieces of a Woman című drámáját, szinte futótűzként terjedt a világon a női főszerepet alakító színésznő neve. A korona sorozatban II. Erzsébet brit királynő húgát, Margit hercegnőt életre keltő Vanessa Kirby ugyanis olyannyira lenyűgözte a kritikusokat a gyermekét elveszítő anya szerepében, hogy többek között BAFTA-, SAG-, Golden Globe-, és Oscar-díjakra is jelölték a játékáért. A sztár egyébként azt mondja, Martha karakterének megformálása egy egészen új szintre emelte azt a tiszteletet, amit a nők iránt érez, rájött, mennyire erős is a gyengébbiknek kikiáltott nem. Vanessa talán nem is hiszi, de ő maga is éppen ilyen inspiráló nő, akitől sokat tanulhatunk arról, hogyan küzdjük le az akadályokat az életben, és miként szerethetjük meg önmagunkat!

 

Wéber Kata, Mundruczó Kornél és Vanessa Kirby (Fotó: Daniele Venturelli/Getty Images)

Íme 5 tanulságos lecke a színésznőtől, amit érdemes megszívlelned!

1. Építkezz a negatív tapasztalatokból is!

Bár a gyermekkorát különösen boldognak írja le, és nem tagadja, hogy társadalmilag és anyagilag kiváltságos helyzetben volt, a hullámvölgyek egésze korán megérkeztek az életébe. „Az általános iskolában három évig bullying áldozata voltam, és ez életem egyik legsötétebb időszaka volt” – mesélte. „Egy tanárom azt mondta az utolsó napon édesanyámnak: ‘Túlélte. Megcsinálta.’. Ez azt jelenti, hogy pontosan tudták, mi történik.” Vanessára súlyos hatással volt ez a korszak, ráadásul ekkoriban két éven át küzdenie kellett a giardia nevű fertőzéssel, ami miatt kórházba is került. „Azt hiszem, ezek a dolgok összekapcsolódtak. Most, ha visszatekintek erre, úgy érzem, ez az időszak tett empatikusabbá és érzelmileg megértőbbé. A színészetben olyan elfogadásra találtam, amit sehol máshol nem leltem meg, ez segített abban gyermekként, hogy élettel telinek érezzem magam.”

2. Higgy az időzítés erejében!

A megpróbáltatásai azonban itt nem értek véget, mivel tinédzserként kétszer is visszautasították a jelentkezését a Bristol Old Vic Theatre Schoolba. „Teljes szívvel vágytam rá, de tudtam, hogy még nem állok készen” – vallotta be. Vanessa kihasználta az időt, ami a kiesése miatt megadatott neki: Afrikába utazott, ahol egy hospice-ben dolgozott. Végül az Exeter University hallgatójaként szerzett diplomát angol szakon, és végre készen állt arra, hogy a hivatásának éljen:

Akárhányszor fiatal színészekkel találkozom, mindig azt mondom, bízzanak az időzítésben, mindenkinek máskor jön el a pillanata. Van, akinek ez már 18 éves korában elérkezik, de akad, aki 12, vagy akár 28 éves korában jut el ide. Én örülök annak, hogy nem vettek fel a Bristolra, mert különben teljesen más ember lennék ma.”

Vanessának már csak azért sem volt könnyű dolga, mert eleinte a szülei sem támogatták az álmait. „Az apám mindig azt mondogatta, ő úgy érzi, nagyon jó PR-os lennék.” A sztár nem adta fel és kitartott a céljai mellett, amit közben a családja is teljes mértékben elfogadott. „Csak időre volt szükségük, mert aggódtak értem.”

3. Próbáld meg más szemüvegén át (is) nézni a világot!

Vanessa életét örökre megváltoztatta az, hogy nagykövetként csatlakozott a War Child elnevezésű szervezet csapatához, akik a háborús övezetekben élő gyermekek érdekeiben lépnek fel. „A legelső közös utunkon szíriai menekültekkel találkoztam. Amikor megismertem ezeket a családokat, éreztem, hogy egy részem örökre megváltozott. Annyira kiváltságos vagyok. Szerencsésnek tartom magam, főleg, mert olyan helyen élhetek, ahol nem kell nap mint nap aggódnom az életem miatt – nem érzem magam veszélyben. Szabadok vagyunk és azt is megválaszthatjuk, mit csinálunk. A menekültek horrorisztikus dolgokat tapasztalnak meg, aztán akár évekig is táborokban élnek. Nincs mit tenniük, olyan, mintha börtönben lennének. Elképzelhetetlen. Amikor hazaértem, arra gondoltam: ’Várjunk csak! Miért is aggódom bizonyos dolgok miatt? (…) Ez az élmény segített legyőzni a kritikus énem. Az, hogy olyan életeket láthattam, amelyek sokkal nehezebbek a sajátomnál, segített abban, hogy könnyebben megvívjam a csatáimat.”

4. Bánj úgy magaddal, mint ahogyan a barátaiddal!

Nők millióihoz hasonlóan Vanessa is rengeteget küzdött az önelfogadással és azzal, hogy szeresse magát a hibáival együtt. „Észre kell vennünk, hogy azok a dolgok, amiket önmagunkról gondolunk, sokkal negatívabbak, mint amit bárki más mondana nekünk. Te sem lennél soha ennyire kritikus senkivel sem. Van egyfajta belső kritikus hangunk. Nekem is megvoltak a harcaim ezzel kapcsolatban a munkámat és úgy általában véve az életemet illetően. Törődnöm kellett ezzel a részemmel és fel kellett tennem azt a kérdést, hogy miért csinálom ezt, miért beszélek így magamról? Egy egyszerű gyakorlatot alkalmaztam, azt, hogy észreveszem ezt a káros hangnemet és valamilyen pozitív gondolatra cseréltem” – árulta el.

„Hozzávágnád valaki fejéhez azokat, amiket magadnak mondasz? Soha! Ha egy olyan barátodról lenne szó, akinek félelmei vannak, vagy szorong, mit mondanál neki? Én nem úgy beszélek magammal, ahogy egy barátommal. A bántalmazó gondolatok felismerése a kulcsa annak, hogy felszabadítsuk önmagunkat.”

5. Ne másoktól várd a megerősítést!

És hogy mit is csinál pontosan Vanessa Kirby azokban a pillanatokban, amikor nem elégedett önmagával? „Olyan belső párbeszédet folytatok, mintha egy kisgyermekhez szólnék. Ha kételkedek magamban, kiborulok, vagy szorongok, akkor azt mondom: ’Rendben vagy, minden oké. Emlékezz arra, hogy elég vagy.’ Úgy érzem, hogy gyakran külső szemlélőkhöz fordulunk emiatt és a kapcsolatainkban keressük a megerősítéseket, legyen szó akár arról, hogy birtokolni szeretnénk valamit, többek akarunk lenni vagy el akarunk érni egy célt. De ezek a kívülről érkező állítások átmenetiek. Jönnek és mennek, egyik sem állandó. Azonban az elméd folyamatosan képes lehet erre, ha gyakorolsz.”

Forrás: The Guardian/Marie Claire/Glamour
Nyitókép: Stefania D’Alessandro/Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk neked:

Legnépszerűbb cikkek: