Szeretsz utazni? Schäffer Erzsébet olyannyira szeret, hogy az utazásainak történéseit elrejtette egy könyv lapjai közé. Neked nincs más dolgod, mint kezedbe venni a Párarajzot és figyelni, mit skiccel egy kisfiú a HÉV párás ablaküvegére.
Néhány hete sorra jártam a boltokat, hogy megajándékozzam magam egy újabb könyvvel. Abban biztos voltam, hogy valami olyasmire vágyom, amivel ismeretlen vidékekre utazhatok. De hiába sétáltam a polcok között, olvastam bele könyvekbe, egyik alkotás sem kötötte le a figyelmemet. „Válogatós vagy” – mondta a párom, aki már a harmadik művet pakolta a kosárba. Nem foglalkoztam vele, biztos voltam benne, hogy találok a hangulatomhoz illő olvasmányt csak jobban kell keresnem. Így is lett. Schäffer Erzsébet, Párarajzok című legújabb novelláskötete ott várt rám az egyik polcon, hogy elkalauzoljon a már ismerős és a felfedezésre váró tájakra.
Azt mondják, ne a borítója alapján ítéljünk meg egy könyvet, engem mégis megfogott a Párarajzok fedele, és a rajta olvasható rövid szöveg: „Fölszállsz egy vonatra, pacalt eszel, szamaragolsz, játszol és figyelsz, de inkább csak játszol.” Egyszerűen meg akartam tudni, hogy fér meg egy könyvben a pacalevés és a vonatozás. Lehet a kettőt egyszerre csinálni? Esetleg én is elsajátíthatom a szamaragolás művészetét? A kérdéseimre novellánként kaptam meg a választ, miközben az az érzésem támadt: ez velem is megtörtént már. Ugyanis az egyes történetek olyan eseményeket tárnak a szemünk elé, amelyek bárkivel előfordulhatnak egy utazás során. Az írónő nem tesz mást, csak utazik, hol szamárháton érkezik meg a rilai kolostorba, hol a héven zötykölődik el egészen Pomázig, miközben a körülötte üldögélő embereket figyeli. Én magam is rendszeresen jártam hévvel Pomázra, ezért nosztalgikus érzés járt át, amikor újra megelevenedtek előttem az utasok és a miliő. Veszekedő szerelmespárok, telefonjukat bőszen nyomkodó anyukák, egy kisfiú, aki elmélyülten rajzol valamit a párás ablaküvegre. Minden utazás tartogat egy újabb történetet, amit sajnos sokan elszalasztanak, mert a telefonjuk képernyője érdekesebbnek tűnik, mint a valóság.
Az írónő novelláiban néhol szomorkás, néhol önfeledt pillanatokat mesél el. De az írásokat nemcsak az utazás élménye köti össze, hanem az élet szeretete is. Szereplői a világ más-más pontján élő hétköznapi nők és férfiak, akik lebilincselő történeteket osztanak meg az írónővel. Legyen szó a családról, a veszteségről, a szerelemről, biztosan szembejön veled is egy-egy olyan sor, ami elgondolkoztat. Én többször eltűnődtem az olvasottakon, mert szükségem volt egy kis időre, amíg a fejemben cikázó gondolatok és emlékek a helyükre kerültek. A Párarajzok szó szerint felhívta a figyelmemet arra, hogy vegyem észre azokat a körülöttem nyüzsgő érdekes embereket, mindennapi csodákat, amelyek hatással lehetnek a világlátásomra. Ne legyek előítéletes, ne féljek pacalevés közben szóba elegyedni másokkal, próbáljak ki új dolgokat, utazzak el messzi helyekre, sőt próbáljam meg gyermeki kíváncsisággal szemlélni a világot! Igenis merjek feltenni kérdéseket és ne tartsak a válaszoktól! Ha mindezekre odafigyelek, talán egyszer még szamaragolni is megtanulhatok.
Nyitókép: monkeybusinessimages/iStock/Getty Images Plus
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Az én sorsom, a te sorsod, a mi sorsunk: Péterfy Novák Éva: Egyasszony – Könyvajánló
- Szubjektív decemberi könyvajánló: nekem így lesz ünnepi a hangulat
- Változtasd meg az életed, 12 hónap alatt: Boldogságterv – könyvajánló
