A természet általi gyógyulás egyik gyakorlata az erdőfürdőzés. Amiben kiemelt szerepet játszanak a növények jótékony vegyületei, a fitoncidok.
Meglehet, new age gondolatnak hangzik, de a DNS-ünk körülbelül 15%-án osztozunk a fákkal. Stefan Batorjis ökoterapeuta szerint ez a fákkal való együttfejlődésünk következménye. Vagyis ez azt jelenti, hogy igencsak sokat tanulhatunk az erdőtől: ami a fákat gyógyítja, az minket is gyógyít.
Mik azok a fitoncidok?
A fitoncidok kifejezés egy gyűjtőfogalom a mikroszkopikus illékony szerves vegyületekre, amelyeket egyenként terpéneknek neveznek, és amelyek a természetben minden növényben előfordulnak. A terpének adják a növények illatát és ízét, de fontos antibakteriális és gombaellenes tulajdonságokkal is rendelkeznek.
Ezeket a mikroszkopikus méretű vegyületeket a növények aeroszol formában porlasztják és bocsátják ki a levegőbe. Mivel könnyebbek a levegő molekuláinál, a széllel szétvándorolnak és beterítik a világot, ezáltal fontos szerepet játszanak a bioszféra egészségében is. Minden növény kibocsátja ezeket a vegyi anyagokat, hogy megvédje magát a támadástól, legyen az gomba, baktérium vagy parazita, és a támadás típusától és intenzitásától függően változtathatják a fitoncidok kibocsátásának sebességét. Peter Wohlleben, tudós A fák titkos élete című könyvében azt írja, hogy egy tűlevelű erdő közepén a levegő teljesen baktériummentes, mivel a fitoncidok hihetetlen antibakteriális tulajdonságokkal rendelkeznek.
Pinén, limonén és mircén
Minden egyes fa saját gyógyító koktélt termel. Az osztályozást és beazonosítást tekintve még csak a jéghegy csúcsánál járunk, de a tudósok szerint 3 fő terpén van. Legalábbis ezeket kutatták a legkiterjedtebben. A pinén felelős a fenyőillatért, amelyet szeretünk belélegezni, amikor az erdőben sétálunk, a limonén adja a frissítő citromos illatot egy nyári fröccsben, a mircén pedig egy fájdalomcsillapító, amelyet a kannabisz növény bocsát ki.
Receptre írnánk fel
Bár Tokin már 1928-ban azonosította a fitoncidokat, csak több mint 50 évvel később, 1982-ben kezdtek gyanakodni arra, hogy az emberi egészségre is hatással lehetnek. Laboratóriumi kísérletekben, például a 2006-ban Tokióban végzett kutatás során megállapították, hogy a fitoncidok növelik bizonyos „természetes ölősejtek” aktivitását és elérhetőségét, más néven a fehérvérsejtek egy olyan típusát, amelyek feladata, hogy a szervezetben felkutassák a sérült, beteg vagy elhalt sejteket, és visszavonják őket. Ugyanakkor a laboratórium falain kívül is helyt állt az elmélet. Ezért szinte kötelező lenne receptre felírni mindenki számára a természetben töltött időt.
Gyermeki kíváncsiság
Ne féljünk hozzáérni a növényekhez. Fogjuk meg a leveleiket, szagoljuk meg a virágokat, ugyanis így tud a legtöbb fitoncid a szervezetünkbe jutni. Felejtsük el a mechanikus sétát a természetben, amikor hátra tett kézzel és zenével a fülünkben rohanunk végig az erdőn. Helyette vegyük elő újra a gyermeki kíváncsiságunkat és fedezzünk fel fűt-fát-bokrot. A növények között eltöltött rendszeres idő, a természet érintése és szaglása – akár túrázol, akár erdei fürdőzéssel vagy meditációval töltöd az idődet a szabadban – segíthet az immunrendszered erősítésében, így jobb egészségnek örvendhetsz, fizikailag és mentálisan egyaránt.
Az erdőről való gondoskodás, igazából öngondoskodás
Ha végigmegyünk azon a listán, hogy az erdei fürdőzés mennyi mindent segít meggyógyítani az emberben, nos, ha ezt megfordítjuk, azt hiszem, joggal mondhatjuk, hogy csak azért kapjuk ezeket a betegségeket, mert már nem töltünk elég időt az erdőben, és mert kevesebb az erdő, ahol időt tölthetünk. Éppen ezért a fák megóvása nemcsak feladatunk, de kötelességünk is, ha jót akarunk magunknak.
Nyitókép: simonapilolla/ Getty Images
Forrás: advnture
