Veled is előfordult már, hogy nem tudtál rendelni az étteremben?

Nem vagy egyedül, a jelenségnek neve is van: menüszorongás.

Biztos mindenkivel előfordult már otthon, hogy bár a hűtő roskadásig volt pakolva, mégis hosszas dilemma következett, hogy mit egyen. Néha ugyanis az élet legegyszerűbb, legáltalánosabb helyzetei is okozhatnak kellemetlen perceket.

A mai fiatalok generációjának rengeteg dologért csupán a karját kell kinyújtania és máris elérhető távolságba kerül. Míg pár évtizede egy éttermi fogyasztás ritkaságszámba ment, a mai tizenéveseknek az a furcsa, ha otthon esznek. Reggeli egy hangulatos kávézóban, ebéd a kedvenc helyek valamelyikében, vacsora az egyik legtrendibb központi bárban. Felmérések szerint a fiatalok számára manapság ez a természetes. Alapvetően azonban számukra egyáltalán nem hangsúlyos az evés, nem feltétlenül a kulináris élvezetek, hanem inkább a fizikai szükségleteik és a társadalmi, szociális érintkezés miatt étkeznek étteremben.

Feszengés az étlap felett

S bármennyire hihetetlenül is hangzik, az éttermi étkezés is okozhat szorongást. Például, hogy hibázunk egy étel rendelésekor, hogy sokba kerül vagy hogy végül nem ízlik, amit választottunk. Sokszor annyira „túlhájpolják” egy fogás nevét, hogy már az sem egyértelmű, hogy mit takar valójában, de azzal is gyakran szembesülünk, hogy a horror árban megrendelt fogást szinte nagyítóval kell keresni a tányéron.

Generációkutatók szerint a menüszorongás, bár minden korosztályban tetten érhető, legáltalánosabban a Z-generáció dilemmája.

A brit Prezzo étteremlánc által megrendelt kutatás szakértői arra jutottak, hogy viszonylag sok fiatal esetében az éttermi kellemetlen érzés akkor aktiválódik, amikor elkezdik böngészni az étlapot. „A generációs aggodalmaknak egy adott pillanatban sokféle kombinációja van egymással, és mindaz, ami ködöt és zűrzavart okoz a fejben, arra készteti őket, hogy ösztönösen cselekedjenek. Ilyenkor a pincér kérdésére gyorsan rávágják, hogy azt kérik például, amit a szomszéd asztalnál is esznek, mert nem mernek neki kérdéseket feltenni” – írták az összegzésükben.

A szakértők szerint valójában mindenki szenved egy kicsit a menüszorongástól (a megkérdezettek 67 százaléka), de a jelentős adatok a Z-generációból származnak: a felmérésben résztvevő 18 -24 évesek 86 százaléka mondta azt, hogy rendszeresen szenved a jelenségtől. Számukra a legproblémásabb a pincérrel való érintkezés, amit gyakran úgy oldanak meg, hogy nem egyesével rendelnek, hanem egy valaki kér a társaságból.

Miért érinti ez a szorongás különösen a Z generációt?

A kutatók szerint ez a szorongás nem kizárólag az éttermi helyzetre vonatkozik, csak abban a pillanatban válik kiélezetté. Valójában azonban ennek hátterében a jövővel kapcsolatos bizonytalanságuk húzódik meg. Kevés az ösztöndíjuk vagy a fizetésük, a szüleik támogatására nem igazán számíthatnak, és sokszor akkor is étterembe járnak, ha ezt nem is engedhetnék meg maguknak. De a szociális kapcsolatok érdekében, esetleg a kimarad-lemarad elv alapján úgy érzik, hogy ott kell lenniük a társasági programokon.

Nagy többségük azt is elárulta, hogy nem „rongyrázásból” járnak étterembe, hiszen szívesebben ennének otthon, jóval olcsóbban, de társaságilag az már nehezebben kivitelezhető. Vagy a lakások kis mérete, vagy a családi hátterük nem olyan, hogy szívesen vállalnák be, hogy abba a barátok, haverok belelássanak. Sőt, a szakértők szerint, nagyon sokszor a fiatalok mást „vetítenek” a családi körülményeikről, anyagi helyzetükről, mint ami a valóság, emiatt is tűnik kézenfekvőbbnek, ha egy nyilvános helyre szervezik a találkozóikat.

A tanulmány ráadásul azt is hangsúlyozta, hogy a fiatalok többsége számára az is szorongást okoz, hogy pontosan tudják, hogy az éttermi étkezés nem feltétlenül van jó hatással az egészségükre, amit egyébként sokkal jobban szem előtt szeretnének tartani, látva szüleik, nagyszüleik gyakran aggasztó állapotát.

S bár úri huncutságnak tűnhet, egyre több fiatalt érint a jelenség. A tanulmány készítői szerint, ha csak a társasági együttléten van a hangsúly, akkor praktikus kávézóba, vagy olyan egységbe szervezni az összejövetelt, ahol nincs kötelező ételrendelés. Vagy a neten kiválasztani a legmegfelelőbb árat és kínálatot ajánló éttermeket, még akkor is, ha az éppen nem a legmenőbb helynek számít. De a legpraktikusabb, ha el tudnának vonatkoztatni az éttermektől, és a szabadba vagy közösségi terekbe szerveznék a találkozókat.

Forrás: fortune.com.

Nyitókép: Hispanolistic/GettyImages

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk: