Megértheti az AI az emberi elme és lélek működését? Válhat valódi segítő egy chatbotból? Ezek a digitális világ új kérdései.
Beléptünk egy olyan korszakba, ahol lassan a mesterséges intelligencia a hétköznapjaink részévé válik. Egyre többen használjuk a tanulmányaink és a munkánk során, ám felvetődik a kérdés, hogy vajon a személyes életünkben is hasznát vehetjük? Képes az AI a magánéleti problémáinkban, elakadásainkban segíteni? Jelen tud lenni mentális egészségügyi társként, és helyettesítheti a valódi terapeutákat? Kit mást kérdezhetnénk meg erről hitelesebben, mint magát az AI-t.
Digitális világ, digitális terapeuta?
Ma már két kattintással bárki elérheti a ChatGPT-t vagy más AI alapú oldalakat. Arra a kérdésre, hogy a mesterséges intelligencia alkalmas-e arra, hogy terapeuta legyen és segítsen az emberek problémáin, ezt a választ kaptam. „A mesterséges intelligencia egyre inkább fejlődik és alkalmazható számos területen, beleértve az egészségügyi terápiát is. Például chatbotok használhatók online terápiás eszközként, ahol az emberek beszélgethetnek az MI alapú rendszerrel, ami érzékenyen reagál az érzelmi állapotokra. Segít a stressz, szorongás vagy depresszió kezelésében. Ezek a rendszerek bizonyos esetekben képesek támogatást nyújtani, különösen, ha valaki nehézségekkel küzd, de nem tud, vagy nem akar személyes terápiát igénybe venni.”
Ugyanakkor hozzátette azt is, hogy: „azonban fontos megjegyezni, hogy az MI nem pótolhatja teljesen az emberi kapcsolatot és szakértelmet, különösen súlyosabb esetekben. Az emberi terapeuták rendelkeznek az érzékenységgel, empátiával és személyes kapcsolatokkal, amelyeket egy gépi rendszer nem tud utánozni. Az MI-ra inkább kiegészítő eszközként kell tekinteni a terápiában, és nem pedig úgy, mint ami teljesen helyettesíti az szakemberek szerepét.”
Az intelligens gondoskodás új dimenziói
Ha közelebbről megvizsgáljuk a helyzetet, akkor abba is beleláthatunk, hogy mi viszi rá az embereket arra, hogy egy robottól kérjenek tanácsokat. Egyrészt nem mindenki engedheti meg magának a pszichológust és sokaknak nincs hozzáférése egészségügyi ellátáshoz, ezért a beszélgetés pótlása és a támogatás keresése is egy ok lehet a sok közül. Másrészt a mélypontokban spontán és azonnali segítséget nyújthat az AI. Éjjel kettőkor se a barátaink, se a terapeutánk nem elérhető, amikor súlyos gondolatok kínoznak, de könnyen felmehetünk az oldalra és bepötyöghetjük a bánatunkat, amire pillanatokon belül választ is kapunk. Ugyanakkor a terápiában való részvétel komoly elhatározást és felelősségvállalást követel, úgy is mondhatnánk, hogy bátorságot igényel. A szöveges beszélgetés kevésbé ijesztő, mint felvenni a telefont vagy részt venni egy személyes találkozón.
Mesterséges terápia vs. szaktudás
Ahhoz, hogy valakiből pszichológus váljon, minimum 5 év tanulásra van szükség, és akkor még nem beszéltünk a szakmai továbbképzésekről. Ezzel szemben a mesterséges intelligencia generált válaszokkal dolgozik, és jellemzően általánosságokat fogalmaz meg. Ha beírjuk a keresőbe, hogy depressziós vagyok, akkor előáll néhány olyan ötlettel, mint hogy mozogjunk többet, győzzük le a negatív gondolatainkat vagy foglalkozzunk a hobbijainkkal. Ezek mind jó dolgok, de egy valóban depresszióval küzdő embert nem fognak meggyógyítani. De még mindig azt mondhatjuk, hogy az a jobb, ha ilyen általános tanácsokat fogalmaz meg, mintsem, hogy konkrét ajánlást tegyen, ami esetleg csak ront a helyzeten.
A ChatGPT és más chatbotok több félrenyúlásáról és bakijáról is olvashatunk, amik jogi lépéseket vontak maguk után. Nem beszélve arról, hogy a csevegési naplók a felhasználók számára bizalmasak, ám a személyzet és a vállalat munkatársai, ha szükség van, biztonsági okokból hozzáférnek az üzeneteinkhez. Ez áthág mindenfajta pszichológusi titoktartást. Az érzelmi intelligenciát tekintve pedig, a Cornell Egyetem kutatásából az is kiderült, hogy a ChatGPT érzelmi képességei egy 9 éves gyermekével voltak egyenértékűek. Ennél azért többet várnánk egy terapeutától, nemde?
Meddig ér az AI kompetenciája?
Megoszlanak a vélemények, de azt gondolom, hogy az AI-ra mentális egészségügyi kérdésekben csak átmenetileg támaszkodhatunk. A hétköznapi élet apró-cseprő gondjaiban, amikor azonnali válaszra vagy megerősítésre vágyunk, hasznos lehet. Azonban helyén kell kezelni a válaszokat. A komolyabb problémákban, mint a gyász, depresszió, szorongás, esetleg párkapcsolati problémák, már nem kompetens. Ilyen esetekben mindenképp szakértőhöz kell fordulni. Azon is érdemes elgondolkodni, hogy egy egyre inkább elmagányosodó világban, tényleg arra van szükségünk, hogy a gép előtt ülve, egy robot adjon életvezetési tanácsokat számunkra? Vagy éppen ellenkezőleg: a magányunkat, befeléfordulásunkat nem pont az emberi kapcsolatok gyógyíthatnák? A mesterséges intelligenciára tehát inkább úgy tekinthetünk, mint bemelegítés a valódi terápia előtt. Kipróbálhatjuk, kísérletezhetünk vele, de ne vonjunk le mélyre menő következtetéseket a válaszaiból.
Nyitókép: Yana Iskayeva/ Getty Images
