Food selfie-k, kisgyerekes fotóáradat, kommentháború egy személyes poszt alatt vagy épp kutakodás az egyik ex után. Tedd a szívedre a kezed, és mondd, a fő funkció, vagyis a kapcsolattartás mellett mire használod még a közösségi oldalakat?
Néhány hónapja a Bledi-tóhoz utaztam a barátaimmal, ahol megmásztuk a 140 méter magasan tornyosuló, sziklák tetejére épített várat is. Az épület kávézójának teraszáról elképesztő a látvány, nem csoda, hogy az ott készült panorámafotók évszaktól függetlenül, újra és újra ellepik az Instagramot. Míg én a tó kékjét és az azt körülölelő, hegyeket kémleltem, egy frissen érkező, harmincas, szalmakalapos-napszemüveges férfi lépett mellém. Rossz turista módjára előkapta a szelfibotra erősített telefonját, és úgy gyártotta a fotókat meg a csoportképeket a barátaival, mintha nem lenne holnap. Aztán, mint, aki jól végezte dolgát továbbállt, fogadni mernék, hogy a kávéja mellett már meg is osztotta cyber kapcsolataival a legújabb „élményét”.
Nehéz megmondani, hogy mi a helyes social media használat, azaz milyen kereteken belül számít egészségesnek vagy legalábbis mentális szempontból ártalmatlannak az online jelenlétünk. Régóta nem csupán kapcsolattartásra használjuk, csüngünk azon, hogy másokkal mi történik, lelkes közönsége vagyunk azoknak a kreált képeknek, amiket az ismerőseink láttatnak velünk, gyakran túl sokat osztunk meg és alkalmanként felesleges vitákba keveredünk. Egy biztos, a közösségi médiát kár démonizálni, csak rajtunk múlik, hogyan aknázzuk ki a benne rejlő lehetőségeket. Ha úgy érzed, nem jó úton jársz, érdemes beiktatnod egy szünetet. A pszichológusok szerint már egy hónap digital detox is javíthat a kedélyállapotodon, az életminőségeden és az önértékeléseden. Mit gondolsz, mi változna meg az alatt az egy hónap alatt?
1. Pálfordulásra ne, de apró eredményekre mindenképp számíts!
A facebookozás és instázás hatással van a kedvünkre, és akármennyire is ijesztő ezt leírni, befolyásolja a boldogságunkat és a mentális állapotunkat. A kérdés csak az, hogy milyen szinten! Sarah Eichmeyer a Stanford Egyetem egyik kutatója egy közösségi média detox vizsgálatot folytatott tavaly. A kutatás résztvevői egy hónapra lecsatlakoztak a közösségi média vérkeringéséről, majd beszámoltak a tapasztalataikról. A virtuális tér elhagyásának emocionális hatása ugyan jelentős volt, de nem annyira, mint várták. Az alanyok tehát valamennyivel boldogabbak és kiegyensúlyozottabbak voltak a digital detox ideje alatt. Nem meglepő módon, a vizsgálatot követően a résztvevők ismét bevették a közösségi oldalakat, viszont már sokkal kevesebb időt töltöttek a posztok görgetésével, ami azt mutatja, hogy sikeresen felszámolták a rossz szokásukat, miután átértékelték, hogyan érdemes használni a felületeket.
2. Viszlát irigykedés és a szociális szorongás
Tengerparti álomutazások, édes kiskutyák, tündéri babák, szakmai sikerek és irigylésre méltó szerelmek – ez csupán néhány téma, amit egymásra zúdítunk a social media tengerében. Mintha egy kimondatlan alkut kötöttünk volna: igyekszünk a legjobb formánkat mutatni és cserébe másokról is elhisszük, hogy tökéletesek. Csakhogy ez a profi szemfényvesztés tépi az idegeinket, felerősíti az önértékelési problémáinkat, elégedetlenkedésre sarkall és gyakran elkedvetlenít. Egy egy hónapos szünet alatt már sikeresen visszatérhetsz a realitás talajára. Ha lekapcsolódsz, több energiát kell fordítanod a kapcsolattartásra, de végre őszinte válaszokat és valós történeteket hallasz majd a személyes beszélgetések alkalmával.
3. Sokat görgettél, de mit is kerestél?
Ahelyett, hogy a barátaid, az ismerőseid vagy a kollégáid életének titkos összefüggésein rágódnál egy-egy Insta-sztori láttán, most végre egy másik, szintén fontos kapcsolatodat elemezheted ki. Tedd fel magadnak a kérdést: milyen a viszonyom a közösségi médiával? Sőt a detox során azt is felmérheted, mekkora hiányérzetet hagy, ha lekapcsolódsz. Ha eddig a virtuális tér rabja voltál, kemény, tanulságos hónap vár rád, ami csak akkor lesz igazán hasznos, ha tudatosítod az érzéseidet és a késztetéseidet. Enélkül a pozitív pszichológiai változások gyorsan elillannak.
4. Előtérbe kerül, hogy ki vagy és mire vágysz
Ha valaki mániákusan követi mások életét, egy idő után azt veszi észre, hogy nem csupán inspirálódik környezete hétköznapjaiból, hanem követendő mintaként tekint rá. Ilyenkor az egyén háttérbe szorul és a vélt vagy valós társadalmi elvárások kerülnek fókuszba. Egy hosszabb szünet helyrebillentheti a fontossági sorrendet, sokat segíthet azoknak, akik kényszeresen összehasonlítják magukat az ismerőseikkel, bizonytalanok abban, hogy mire vágynak, önértékelési problémákkal küzdenek vagy az általános türelmetlenségük miatt elégedetlenek az életükkel.
Nyitókép: Unsplash
Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:
- Azt biztos, ki akarod posztolni? 5 tipp, hogy okosan használd a közösségi médiát
- Itt az udvariatlanság új formája: a phubbing
- „Mert bizony, ami szép, azt publikálni kell” – Hóbort csupán, vagy káros is lehet a szelfizés?
