A valaha volt legzöldebb ötkarikás játékokra készülnek a júliusban kezdődő párizsi olimpián, mellyel a szervezők többek közt ideiglenes helyszínekkel és alacsony szén-dioxid-kibocsátással kívánnak példát mutatni.
A július 26-án rajtoló XXXIII. nyári olimpiai játékok szervezői megígérték, hogy ez lesz a „valaha volt legzöldebb olimpia”, valamint arról gondoskodnak, hogy felére, azaz körülbelül 1,75 millió tonnára csökkentik a 2012-es londoni és a 2016-os riói játékok átlagosan 3,5 millió tonnás szén-dioxid-kibocsátását. Tehát tudatosan törekednek arra, hogy a sportesemények világában egy teljesen új koncepciót megalkotva, környezetbarát módon járjanak el az előkészületekben és a szervezésben egyaránt. Mutatjuk, milyen lépéseket tettek eddig ennek érdekében.
Új épületek helyett meglévő helyszínek
Az eddigi olimpiák esetében szinte megszokottá vált, hogy új építményeket emelnek a játékok megrendezésére, valamint a résztvevő sportolók elszállásolására. Nos, előbbi tekintetében most ez nem így volt, Párizsban ugyanis csupán két új komplexumot készítettek az esemény zavartalan lebonyolítása érdekében. A játékokra egy uszoda és egy aréna épült, azok mellett pedig a versenyek többek között a Yves-du-Manoir Olimpiai Stadionban, a Grand Palaisban, a versailles-i kastély udvarán, a Stade de France Stadionban és PSG otthonában kerülnek majd lebonyolításra. A NOB (Nemzeti Olimpiai Bizottság) szigorú feltételei tehát azt eredményezték, hogy a párizsi olimpia helyszínei 95%-ban meglévő vagy ideiglenes struktúrák. Az új építési projektek közé tartozó uszodaközpont esetében pedig kiemelten figyeltek arra, hogy annak alacsony szén-dioxid-kibocsátása legyen. Ez már annak építésekor is fontos szempont volt, tehát az ahhoz szükséges anyagokat sem teherautóval, hanem vízen szállították a helyszínre.
Olimpia falu a fenntarthatóság jegyében
Ahogy a játékoknak otthont adó helyszínek esetében, úgy az olimpiai falu tükrében is odafigyeltek arra, hogy céljuk sikerüljön. A sportolók az olimpiai ideje alatt Párizstól északra fekvő külvárosokban fognak lakni, majd az általuk használt lakásokat az esemény végeztével otthonokká alakítják és csaknem egyharmadukat közösségi lakásokként hasznosítják majd újra. A helyszínen egyébként egy saját mini víztisztító központ is üzemel majd, amely összegyűjti és tisztítja a szennyvizet, amelyet a kertek öntözésére lehet használni. A legfontosabb kérdés azonban a légkondicionálás volt, mely egyszerűen kimaradt a párizsi olimpiai faluból. Helyette inkább a szigetelésre és a napellenzőkre figyeltek, valamint beépítettek egy helyi geotermikus erőműhöz kapcsolódó, megfordítható padló alatti csőrendszert, amely nyáron hűtött vizet von ki a felszín alól, télen pedig a mélyről származó hőt használja majd a fűtésre. Mindemellett figyelmüket még az olyan apróságok sem kerülték el, minthogy az ott használt tányérokra ezúttal nem kerülnek majd logók, vagy hogy az atléták éjjeliszekrényei újrahasznosított anyagokból készüljenek el.
Teljes újragondolás
Mivel a 2050-re kitűzött cél az, hogy zéró kibocsátással rendezzék meg a játékokat, a párizsi olimpia tökéletes első lépésnek bizonyul ennek érdekében. Azonban még ez sem elég, így további komoly döntéseket is fontolgatnak. Azok pedig nagy valószínűséggel nemcsak az olimpiát, hanem minden nemzetközi sporteseményt érintenek majd. Klímatanácsadók szerint ugyanis ideje teljesen új alapokra helyezni ezeket a rendezvényeket, melyhez hozzátartozik, hogy ne csupán egy helyszínen kerüljenek megrendezésre. Az olimpiai játékok régi, hagyományos modellje ugyanis jelenleg már nem kompatibilis bolygónkkal.
Nyitókép: MTI/EPA/Ian Langsdon
Forrás: The Guardian
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Micsoda trió! Rév Marcell találkozása a Vogue-gal és az olimpiával
- 7 elképesztő nő, aki a nehéz életkörülményei ellenére is kijutott az olimpiára
- Hosszú Katinka visszatér!
