Zuhanás, baleset, menekülés – Mit üzennek a rémálmaink?

Jelzés, hogy valami nincs rendben

A múlt héten kétszer is előfordult, hogy rémálmok kínoztak éjszaka: mérges kígyókkal küzdöttem, vagy épp elhagytam a tömegben a telefonom. Ahelyett, hogy elvesztem volna az álomfejtés rejtelmeiben, inkább annak jártam utána, mi okozhat rémálmokat.

Az álmok emlékek, képek, érzelmek és jelenetek keveréke, amik főként az alvás gyors szemmozgás (REM) fázisában jelentkeznek. Mai napig vitatott, hogy pontosan hogyan keletkeznek, mi az okuk és a jelentőségük. Egy dolog viszont biztosnak tűnik: a rémálmok sok esetben a félelmeinkből táplálkoznak, és sokat elárulnak az aktuális lelkiállapotunkról.

Menekülés, baleset és más vészhelyzetek

Egy 2018-as tanulmányban összegyűjtötték, mik a leggyakoribb rémálmok és milyen gyakran jelentkeznek. A kutatók 2879 embert kérdeztek ki az alvási szokásaikról: az alanyok 16 százalékának heti egy vagy több alkalommal voltak rémálmai, eseti rémálmok viszont szinte mindenkinél jelentkeztek. A leggyakoribb témák közé tartozott a baleset, a zuhanás, a fizikai bántalmazás, a menekülés, az egészségügyi problémák és a halál. Rovarokról, férgekről vagy természeti katasztrófákról viszont viszonylag kevesen számoltak be. A nők többsége a kedvese haláláról vagy balesetéről, a férfiak inkább a zuhanásról, az idősebbek kudarcról, a fiatalabbak pedig vizsgahelyzetekről álmodnak.

Üzenet, hogy valami nincs rendben

A (visszatérő) rémálmok sok esetben egy kellemetlen magánéleti szituációt, egy megoldandó problémát vagy olyan viselkedési mintázatot jeleznek, amiből sok konfliktusunk fakad. A mérgező, ártó kapcsolatok, a problémák elbagatellizálása és a konfliktuskerülés is szülhet rémálmokat. Az önbizalomhiány, az önostorozó gondolatok, mint a „Nem értek semmihez” vagy a „Nem vagyok elég jó” szintén átkúszhatnak a tudatalattinkból. Minél tovább sanyargatjuk magunkat lekicsinylő mondatokkal, idővel annál rémisztőbbek és zordabbak lehetnek az álmaink. Egy másik gyakori kiváltó ok: a trauma. A poszttraumás stressz szindróma tünetei közé tartozik többek között az alvászavar, a negatív emlékképek és a kínzó álmok, amik általában nem szimbolikusak, hanem a traumatikus események újrajátszásai. A felsoroltakon túl az is előfordul, hogy egészségügyi problémák vagy gyógyszerek állnak a rémálmok hátterében.

Felriadok az éjszaka közepén, mit tegyek?

Ahhoz, hogy megszabadulhass egy rémálomtól, meg kell találnod a kiváltó okát. Sokat segíthet ebben egy napló vezetése, amiben a rémálmaidról és a napjaid történéseiről írsz. Az összefüggések keresése idővel rávilágíthat a problémádra. A másik remek technika az álom újraírása, főként akkor, ha traumából fakad. Ébredés után minél pontosabban jegyezd fel a rémálom részleteit, körülményeit, a legijesztőbb részeket pedig írd át! Ha pedig megkímélnéd magad attól, hogy a rémálmaid új részletekkel gazdagodjanak, egy órával az elalvás előtt már ne nézz tévét vagy filmeket.

Amikor ideje szakértőhöz fordulni

Ha heti két alkalomnál többször kínoznak nyugtalanító rémálmok, amik már az ébren töltött óráidat is befolyásolják, keress fel egy specialistát. A munkahelyi fáradtság, az alváskerülés és a gyakori magánéleti vagy szakmai konfliktusok is utalhatnak a probléma súlyosságára. A kialvatlanság pedig olyan további következményekkel jár, mint a feledékenység, a szorongás vagy a szívritmuszavar.

Nyitókép: ljubaphoto/E+/GettyImages
(huffpost.com)

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: