Segítség, gluténérzékeny van a családban!

Az ételallergia nemcsak az érintett, de sokszor a család és a barátok életét is megnehezíti. Egy kis odafigyeléssel azonban nem lehetetlen alkalmazkodni a megváltozott körülményekhez.

„Sziasztok! Segítsetek! Nemrég diagnosztizálták nálam a gluténérzékenységet, egyedüliként a családban. Ti hogyan oldjátok meg a közös konyhát, hogy ne legyen keresztszennyeződés? A férjem és a gyerekek hallani sem akarnak a gluténmentes kajákról.“

A minap futottam bele a fenti posztba egy gluténmentes csoportban, és nagyon meglepődtem, hogy több százra rúgott a kommentek száma a kérdés alatt. Volt köztük olyan, aki maga is érintett a problémában, de szép számmal akadt olyan is, aki saját bevallása szerint csak azért lépett be a közösségbe, mert egy családtagja, barátja vagy kollégája étkezik mentesen és szerette volna megtudni, hogyan segíthet nekik. Szerencsére a segélykiáltást sokan meghallották, így nemcsak saját tapasztalataimra kell támaszkodnom, amikor azt mondom: együtt lehet élni egy gluténérzékennyel. 

Glutén, a láthatatlan ellenség

Azok a szerencsések, akik még nem találkoztak testközelből gluténérzékennyel, sokszor nem is értik, mire ez a nagy felhajtás. „Akkor ne egyél kenyeret!“ „Jajj, egy kicsi nem árt meg!“ Ismerős mondatok? Jó tudni, hogy gluténérzékeny és gluténérzékeny között is van bizony különbség. Nem mindenki ugyanolyan okból vált mentes étrendre, és nem mindenki ugyanolyan súlyossággal szenved az érzékenységtől. Igen, akadnak olyanok, akik meggyőződésből mondanak le a hagyományos étkezésről, igen, olyanok is, akik nem feltétlenül szenvedik meg azt látványosan, ha nyomokban odakeveredik a glutén a tányérjukra, de a legtöbb embernek komoly problémát jelent a legapróbb keresztszennyeződés is.

A gluténmentes étrend ugyanis nem a rántotthúsról és a tésztáról való lemondást jelenti. Glutént sok olyan – elsőre ártatlannak tűnő – élelmiszer is tartalmazhat, mint a különböző szószok és fűszerek, sokszor nem is összetevőként, hanem a gyártási folyamat során előforduló és a termékbe bekerülő maradványként. Ezek pedig komoly és változatos egészségügyi problémát okozhatnak a gluténérzékenyeknek, az azonnal jelentkező tünetektől (mint a hasmenés vagy hasi fájdalom), a csendes pusztításig (vagyis a szervezetben fellépő gyulladásos folyamatokig). Egy cöliákiás számára (vagyis aki autoimmun gluténérzékenységben szenved) pedig az is gondot okoz, ha átemeled a kenyérszeletedet a tál leves felett, az abból lepotyogó, láthatatlan morzsák ugyanis előhívják ezeket a válaszreakciókat.

Fotó: Getty Images

Mit tehetsz, ha gluténérzékeny lesz valaki a családban?

Először is: kérdezz! Nem baj, ha nem tudod pontosan, mi a teendő, ha nincs a fejedben a lista arról, hogy mit ehet és mit nem. Sokkal jobb kérdezni, mint félreértésekbe bonyolódni és esetleg „lemérgezni“ valakit akaratodon kívül. 

Figyelj oda! Ha egy asztalnál ülsz egy gluténérzékennyel, bizony, minden mozdulatodra oda kell figyelni. Nincs zsigerből morzsálás a közös tálba vagy kenyérpakolgatás az asztalon. Ez egy jó kis önreflexiót igénylő feladat, úgyhogy nemcsak szuper vacsorapartner leszel tőle, de egy újfajta tudatosságot is elérhetsz. 

Ha vendégségbe vársz egy érzékenyt, nézd át az alapanyagaidat. Mindent. Azt is, amire nem is gondolnál: például a leveskockát, fűszereket. És takaríts ki! Mielőtt nekiállsz főzni, tisztítsd meg a konyhapultot, alaposan mosogass el mindent. Így is vannak olyan dolgok, amikből nem tudod száműzni a glutént (ilyen a fakanál, teflonos edény, vágódeszka), ezért ha egy háztartásban éltek vagy sokszor jár hozzád vendégségbe, tarts külön edényeket. Ha csak alkalmi látogatód, használj fém eszközöket, a vágódeszkát pedig burkold be például sütőpapírral vagy alufóliával. 

Nem utolsósorban: csak figyelj oda, de ne gondold túl. Nem kell bevásárolnod olyan alapanyagokat, amiket soha többet nem fogsz használni, csak mert valaki egyszer vendégségbe megy hozzád. Rengeteg olyan dolog van, amit el tudsz készíteni speciális hozzávalók nélkül is: ilyenek a sült húsok, egy jó saláta vagy rizs. Desszertnek pedig készíthetsz gyümölcstálat, és akkor még az egészségetekért is tesztek.

„A gluténmentesség nemcsak gyakorlati nehézséget jelent, lelki vetülete is van a diétának” – Interjú Kiss Dórival

Mi már kipróbáltuk, nekünk működik

Nemrég úgy hozta az élet, hogy ideiglenesen össze kellett bútoroznunk a barátaimmal, s álmunkban nem gondoltuk volna, hogy enyhén rigolyás harmincasoknak az okozza majd a legnagyobb fejtörést, hogyan osszák meg egymással a konyhát. Én ugyanis glutén- és tejmentes háztartást vezetek, hogyan illeszthető hát bele ebbe két normál étrendű ember és az ő ételeik? Nos, legyünk őszinték, nem könnyen, de egyáltalán nem lehetetlen a kihívás.

Enyém, tied

Bár alapvetően közösködés hívei vagyunk, a konyhában nincs barátság: vannak olyan dolgok, amin nem osztozunk. Minden olyan eszközt például, ami a glutént továbbörökítheti, duplikáltunk – a műanyag edények, főzőedények, vágódeszkák, fakanalak és még a mosogatószivacsok is szeparálva vannak.

Rend a lelke mindennek

Már a legelején meghúztuk a demarkációs vonalat, létrehoztunk egy gluténos szekciót. A konyha legtávolabbi sarkában, ahol mással nem érintkezhet, egy zárható szekrényben tároljuk a gluténos dolgokat, legyen az a vágódeszka, a hagyományos tészta vagy a kenyér. Ugyanígy szétválasztottuk a hűtőt is, külön polcra került, amiből én nem ehetek, így nem kell gondolkoznom, amikor válogatok. Minden, amiben glutén van, szigorúan zárt edényben kerülhet csak be.

Fő a praktikum!

Csak abból jöhet be gluténos a házba, amiből nagyon muszáj és abból is feltétel, hogy minél kevésbé problémás legyen: a gluténos kenyér szeletelt, így kevesebb morzsával kell megküzdeni, a tésztát kétfelé, külön edényben megfőzzük, vajból kettőt tartunk, így nem kell attól tartani, hogy belekenjük a glutént. Minden más mentes a konyhában, ha főzünk (a tészták ritka kivételével), mentesen főzünk mindannyian.

Az ÁNTSZ is megirigyelné

Minden étkezés után letörlünk minden felületet, és szinte azonnal eltüntetjük a nyomokat. Azokat, amik beszívhatják magukba a glutént, mosogatógépbe dobunk, nagy hőfokra. Alapszabály, hogy minden közös kajába csak tiszta kézzel lehet belenyúlni, legyen ez a zöldséges kosár vagy a sonkás tálca. Ha már megfogtad a búzakenyeret, irány kezet mosni, addig nem érhetsz máshoz. Egy szendvicsezős vacsinál például én osztom a zöldséget, sonkát, hogy ne legyen esélye a keresztszennyeződésnek (de nyugi, bőkezű vagyok). Konyharuha helyett pedig eldobható papírtörlőt használunk – ami sajnos a földet nem menti meg a pusztulástól, engem viszont igen.

fotó: Maskot/GettyImages

Hogy a fenti szabályokat könnyű-e betartani? Egyáltalán nem. Ám szükség van rájuk ahhoz, hogy egészségesen élhessünk egymás mellett. Ezek a praktikák nekünk beváltak, de ahány ház, annyiféle gluténérzékeny. A szüleim például külön tálcát használnak az étkezésekhez, de ismerek olyat, aki az ajtón sem engedi be a glutént. Hogy kinek, mi válik be, az egyéni preferencia és adottság kérdése is, a legfontosabb azonban a figyelem – és hidd el, ha ez megvan, igenis együtt lehet élni egy ételérzékennyel is.

Nyitókép: Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: