A generációk közötti történetmesélés gyógyít: 10 kérdés, amit tegyél fel a nagyszüleidnek, amíg lehet

Különleges kötelék van nagyszülő és unoka között. Történeteik lebilincselőek és bölcsességük mintaként szolgálhat a következő generációknak. Éppen ezért ne szalasszuk el a lehetőséget, hogy kérdezzünk tőlük.

A dédnagyanyámtól a második világháború elragadta élete szerelmét. Évekkel később találkozott vele újra, amikor már egy másik férfi gyermekét hordta a szíve alatt. Továbblépett, mert azt hitte, hogy soha többé nem fogja látni, ezért amikor az ajtó előtt állva azt kérte tőle a férfi, hogy hagyja el a férjét és menjen vissza hozzá, és afelől is biztosította, hogy sajátjaként fogja felnevelni a gyermeket, a dédnagyanyámnak a legnehezebb döntést kellett meghoznia. A családját választotta a szerelem helyett. Ha ezt a történetet nem mesélte volna el a nagypapámnak, ő pedig később édesanyámnak, akkor egy fontos szeletét nem ismertem volna meg a múltnak.

nagyszülő
Fotó: Cristian Newman/Unsplash

A családi történetek segítenek megérteni, honnan jöttünk, milyen események következményei csapódhatnak le a jelenben és azt is, hogy a felmenőink mit éltek át és mit miért tettek.

Mégis egyre nagyobb a generációs szakadék és kevés fiatal veszi a fáradtságot, hogy megismerje az eredetét.

Az idő azonban ellenünk dolgozik, és az idősebb rokonokkal, nagyszülőkkel való beszélgetés általában a lista alján végzi. Pedig a generációk közötti kapcsolatteremtés a történetmesélés erején keresztül gyógyítja a lelket. Addig kell feltennünk ezeket a kérdéseket, amíg még van ki válaszoljon rájuk.

1. Milyen volt az életed, amikor annyi idős voltál, mint most én?

Ebből az egyszerű kérdésből sokkal többet megtudunk, mint azt elsőre gondolnánk. Ez egyrészt segít megérteni, hogy abban a korban milyen kihívásokkal és örömökkel kellett szembenézni, másrészt pedig rávilágíthat a saját elakadásainkra is. Megtudhatjuk azt is milyen megküzdési módokat alkalmaztak az emberek és kik voltak azok a személyek, akik segítettek és támogatták akkoriban. Az, ahogyan a felmenőink navigáltak az életben, rámutathat arra, hogy nekünk miben kellene változni, esetleg sikerült-e meghaladni a kapott mintákat.

2. Hogyan alakítottak ki az emberek tartós barátságokat és kapcsolatokat, amikor az én koromban voltak?

A modern kapcsolatok sok bonyodalommal járnak, épp ezért tanulságos lehet arról hallani, hogyan alakultak szerelmek és barátságok régen, amikor még az udvarlás mindennapi dolognak számított. Lehet, hogy rég elfeledett románcokról, megszakadt barátságokról és szívfájdalmakról fogunk hallani, de talán magával ragadó történeteket ismerhetünk meg, amik megmelengetik a szívünket.

3. Mi volt a legijesztőbb dolog, amit valaha tettél?

A nagyszüleink fiatal kora óta nagyot változott a világ. Ami akkoriban ijesztő volt, ma már hétköznapi, és fordítva. Lehet, hogy olyan borzalmakat és csalódásokat kellett átélniük annak idején, amiről mi már csak a történelemkönyvekben olvashatunk. Azonban a személyes élettapasztalatok megosztása segíti egyrészt a történteket átélőknek a feldolgozást, a fiataloknak pedig példát mutathat a nehézségekkel való szembenézéshez.

4. Megbántál valamit?

Az egyik legnehezebb kérdés, amire válaszolnunk kell nemcsak a külvilágnak, hanem magunknak is, hogy sikerült-e úgy élni, hogy nem maradtak elvarratlan szálaink. Ha netalán a beszélgetés során kiderül, hogy a nagyszülőknek vannak még megoldatlan ügyei, jó, ha bátorítjuk őket arra, hogy kijavítsák a hibákat. Béküljenek ki a testvérrel, akivel évek óta nem beszéltek, vagy tegyék meg azt a dolgot, amire egész életükben vártak, de nem volt elég merszük megvalósítani.

5. Hogyan választottál? Szerelmet, karriert stb.

A választásaink meghatározzák úgy a saját életünk menetét, mint az utánunk következő generációkét is. Különleges élmény lehet megtudni, hogy mi alapján választották egymást a nagyszüleink, vagy hogy miszerint döntöttek egy adott pálya mellett.

6. Mire vagy büszke? Mikor voltál a legbüszkébb magadra?

A sikerek nem csupán arról szólnak, aki elérte őket, ugyanis szoros családi kötelékek esetén, egy-egy eredmény az egész család dicsősége is lehet. Büszkék lehetünk a nagypapára, aki megjárta a háborút, és a nagymamára, aki addig otthon felnevelt három gyereket. A legtöbb ember nem az anyagi javakat fogja felsorolni, hogy hány autót, házat vett, ha arról kérdezzük, hogy mire a legbüszkébb, hanem a családját és az igazán fontos értékeket.

7. Mit örököltél a felmenőidtől?

Ezzel a kérdéssel mélyebbre áshatunk a családfánkban. Ha van lehetőségünk megkérdezni a nagyszülőket arról, hogy ők milyen tulajdonságokat, értékeket kaptak a felmenőiktől, akkor a családi történetünk olyan szereplőit ismerhetjük meg, akikkel lehet, hogy nem volt lehetőségünk személyesen találkozni. Esetleg olyan készségekre, adottságokra ismerünk rá, amiket mi is birtoklunk. A mi családunkban például végigcsorgott a művészi véna minden generáción: a nagypapám író volt, az anyukám gyönyörűen festett, amit a húgom továbbvitt, és az írás iránti szeretet is tovább él bennem.

8. Mit szeretnél, hogyan emlékezzenek rád az utánunk következő generációk?

Senki nem szeretne nyomtalanul eltűnni. Mindannyian arra vágyunk, hogy emlékezzenek ránk, hogy valami maradandót hozzunk létre, ami életben tartja az emlékünket. A nagyszülőkkel kevés idő adatik, ezért fontos, hogy igyekezzünk minél jobban megismerni őket, és az is, hogy legyenek közös élményeink, amikről majd mi is mesélhetünk a gyerekeinknek.

9. Van olyan családi titok, ami sokáig nyomta a lelked?

A titkok okozzák a legnagyobb gondot a családokban. Számtalan olyan esetet látunk, ahol transzgenerációs hatásokban jelenik meg egy elfojtott probléma, amit nem tudtak a családtagok megbeszélni és ez még évekkel később is megnehezíti a leszármazottak életét. Amiről tudunk beszélni, azt meg is tudjuk oldani. Bátorítsuk az időseket, hogy ne cipeljék magukkal a családi terheket.

10. Mi az, amit jó lett volna, ha nem a saját károdon tanulsz meg, amire figyelmeztethettek volna?

Az idősek élettapasztalataiból sokat tanulhatnak a fiatalok. Nem kell minden generációnak belesétálni ugyanabba a gödörbe, ha valaki, aki már átélte ezt, figyelmeztet a veszélyre. „Az okos és bölcs ember más kárán tanul, a buta a sajátján, a hülye pedig semmiből sem” – tartja a mondás. Mi másra lenne a család, ha nem arra, hogy megvédjen és megkönnyítse az életünket?

Nyitókép: Hinterhaus Productions/Getty Images

Ha tetszett a cikkünk, ezeket is ajánljuk:

Regisztrálj most, és tedd meg első befizetésed, mi megduplázzuk 100 000 Ft-ig! (x)
Legnépszerűbb cikkek: