Ahogy decemberben a Télapó, karácsonykor a Jézuska, úgy húsvétkor a nyuszi hozza az ajándékokat. De tudod, miért pont ő lepi meg ilyenkor a gyerekeket?
A húsvéti nyúl hagyománya sokkal messzebbre tekint vissza, mint az gondolnánk, története is jóval árnyaltabb, mint sejtjük és több köze van a pogány hagyományokhoz, mint magához a kereszténységhez. Hiszen a Biblia egy szóval sem említi azt, hogy húsvétkor egy fürge nyúl ugrálna házról házra, hogy másnap színes tojások várják a gyermekeket. Azonban a régi pogány hagyományok alapján is inkább ésszerűbb a tavasszal, a megújulással és az újjászületéssel társítani.
Pogány gyökerek és keresztény megújulás
A gyors szaporodási ütemükről ismert nyulak sok kultúrában a termékenységet szimbolizálják és szoros kapcsolatban álltak bizonyos istennőkkel is, mint például Eostre-val (más néven Ostara). Az ősi pogány hagyományban Eostre nemcsak a hajnal felett uralkodott, hanem ő volt a tavasz istennője is. Azonban ez még nem magyarázza azt, hogy miért elengedhetetlen szimbóluma a húsvétnak a nyuszi? Egy legenda viszont már erre is választ ad. Egyes történetek szerint ugyanis Eostre egyszer úgy mentett meg egy megfagyott szárnyú maradat, hogy az állatot inkább nyúllá változtatta. Ez a nyúl pedig évente egyszer azóta is mindig visszatér, hogy a megújulás szimbólumainak is tartott színes tojásokkal fejezze ki háláját az istennő jótettéért cserébe. És ahogy láttunk már erre példát, a kereszténység térhódításával ez a sztori is átalakult. Az eredetileg Eostre fesztivál egyes elemeit annak időpontja miatt keresztény kontextusba helyezték. A pogány eseményt a tavaszi napéjegyenlőség időpontja körül tartották meg, ami majdhogynem egybeesett Krisztus feltámadásának időpontjával, így a két ünnep fokozatosan eggyé vált.
Miért tojást hoz a nyúl?
Eostre és a varázsnyúl történetén kívül persze más magyarázatokat is találunk arra, hogy miért fonódott ilyen szorosan egymáshoz a nyúl, a tojás és a húsvét hármasa. Egyes indoklások szerint a válasz az ikonográfiában keresendő és az ok egyszerűbb is, mint gondolnánk. Ugyanis az imént felsorolt hármas mindegyike a termékenység és az újjászületés szimbólumaiként vált a tavasz jelképévé. Mindemellett a tojás a kereszténységben Jézus feltámadását is szimbolizálni hivatott.
Mégis van, ahol nem a nyuszi hozza a tojást
Az európai telepesek hódításaival egyidőben sok helyen megjelentek a nyulak, melyek természetesen a világ bizonyos pontjain igencsak elszaporodtak. Ahol pedig így történt, nyilván igyekeznek inkább irtani, mintsem szimbólumként tekinteni rá. Így például Ausztráliában a kártevőnek számító nyuszi helyett alternatív megoldásként a bilbyt, egy, az eredeti ünnepi jelképre kissé hasonlító, veszélyeztetett erszényes állatot neveztek ki a húsvét sztárjává. Ott ugyan így már megszokott látvánnyá váltak az áruházak polcain sorakozó csoki bilby-k, azonban a nagy igyekezet ellenére sem ott, sem máshol nem tudta letaszítani a trónról a húsvét igazi jelképét.
Akadtak azonban a történelem során olyan esetek is, amikor nem a kártékonysága miatt vált üldözötté a nyuszi. A 16. és 17. századi Angliában például bevett szokás volt a húsvéti nyúlvadászat. Ők egyes régi európai néphagyományokra támaszkodva úgy gondolták, hogy a boszorkányok nyúl alakot öltve okoztak különböző bosszantó bonyodalmakat a tél folyamán. Megakadályozva azt, hogy ez a következő évben megismétlődjön – vagy tavasszal még nagyobb kárt tegyenek – egyetlen megoldásként azok levadászását és megevését tartották.
Nyitókép: ai
Forrás: Mental Floss
Ha tetszett a cikkünk, ezek is érdekelhetnek:
- Készíts velünk húsvéti asztaldíszt!
- Húsvéti hímes: tűnj profinak ezekkel az egyszerű tojásfestő trükökkel
- 8 húsvéti dekorációs tipp, amivel pillanatok alatt ünnepi hangulatot varázsolhatsz
